Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Hagyomány és művészet
- a címerdiszt szalagfeliratokkal egészítette ki, és színezte, továbbá egy statikus hatású sztélére helyezte, melynek alatta továbbra is csak szerényen jelenítette meg a szerkesztő-rajzolók adatait,- a mértékmérők rendszerét, és méretezésüket is egyszerűsítette, viszont az így megnyert „holt” térbe egy kivételes szépségű „Buda és Pest” vedutát helyezett a Duna bal partján megválasztott nézőpontból: „A Tábori Ispotálytól fel véve” azt. - a veduta magaspontján a Gellérthegyi (Bloksbergi) Csillagda uralja a tájat, utalva a térkép földrajzi (szélességi- és hosszúsági) keretelemeinek műszeres meghatározottságára, és a tájolás egyöntetűségével (mindkettő normált) a térképolvasót szinte belehelyezi a tájba, nem kell a térképlappal égtájaknak forognia, hogy könnyen elképzelje még a laikus elme is, hogyan állunk térképolvasás közben,- a jelrendszert kiegészítette az objektumok vonatkozásában a magányos Kastélyok és a pusztáit Romok ikonos rajzával, valamint az ismert, de már nem lakott faluhelyek pontszerű ábrázolásával. A magyar történelmi múlt - mintegy - bevonult ezáltal a térség képébe. A közlekedési utak vonalait kiegészítette a hidak rajzával, Kőhíd és Fahíd megkülönböztetett rajzolata nyújt információt az utak neuralgikus pontjairól. A felszíni raszterral bővítette a művelési ágak, tájformáló elemeit a Szőlők karó-vo- nalkás és az Erdők lomb-köröcskés tömbjével. Valami azilum-féle lett ezáltal a Du- na-Tisza köze. A domborzat elemei közé visszaemelte a tájat uralgó Homokos helyek pontmezős képét, és szellemesen megválasztott címdísz-folttal (lobogó zászló bugyrában) tisztán esztétikai okból felvállalta a MATRA HEGYE ábrázolását - végső soron „feleslegesen”^!) Csörsz árkával szegélyezi a lobogó bojtjait. A vízrajz vonakozásában bevezette a Tó izo-partvonalas és a Mocsár elhatároltan vízvonalas kékkel színezett elemeit, a vízen járóknak pedig feltüntette a folyószabályzó átvágásokat, a hajóvontatást akadályozó vízi -Malmokat, és egy külön térképszélen „Szigetek a’Dunán” cím alatt számjelmagyarázatos információt közöl mind az 55 szigetről a Visegrád melletti 1. Kecske Sziget-tői a Szeremlye-Báta közti 55.Csárda- és Rév szigetekig, miközben a Duna sodra szerint haladva a számozott szigetek közötti sorokban szöveges információt közöl: - malmokról, a-b-c./ feladott átvágásokról és olyanról, mint d./1811 eszt.(endei) átvágás, vagy egy nevezetlen 52. - Fok, vagy éppenséggel 49. Béla király temet:(kezési) helye. A lelőhely A Csongrád Megyei Levéltár térkép-törzsanyagát a kb. másfél-ezer (CsmT), a belőle leválasztott Szentes-városi törzsanyagot kb. egyezer darab reprezentálja, és ide sorolható még a megyei- és városi kataszteri - főként többszáz tételes színes birtokvázlatokból álló - térképanyag. Ferenczy úti zseb-térképét és névtárát, valamint a könnyen kezelhető kis falitérképet - annak két kiadása között (1834-1844), vagy annak utána mindéképpen el akartuk helyezni a hozzá tartozó iratokkal együtt is, ezért a vármegyei közgyűlési, az el200
