Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Hagyomány és művészet
A Katona család gyökerei egyrészt Pártáimig, másrészt Debrecenig nyúlnak vissza. Az apa, Katona Zsigmond, 1828-ban Vámfaluban született egy református lelkész fiaként. Édesapja az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatául esett. Katona Zsigmond árván maradt, nagyszülei taníttatták először Nagybányán, majd Máramarosszigeten. Pesten végezte az egyetemet, azután Debrecenbe került gyógyszerészsegédnek. Itt ismerte meg Kis Máriát, egy jómódú debreceni polgár leányát, s feleségül is vette. Katona József édesanyját így jellemzi naplója 2. oldalán: „S amint e gondolataimat tovább szövöm, megjelenik lelki szemeim előtt édes Anyám áldott jóságos képe, a művelt magyar anya mintaképe, a ki példás rendben tartva a ház gazdaságát, kiegészítve férje munkáját, neveli gyermekeit erős jellemben, hazafias szellemben, nevelők és nevelőnők nélkül, természetesen annál több bensőséggel. Részt vesz a ház minden munkájának a vezetésében, jut ideje a gyógytárban nagyon sokat helyettesíteni, segíteni, s a kézi munka ki nem fogy a kezéből... Mind ezek mellett otthon van a földrajzban, történelemben, a hazai és világ eseményeket bölcs higgadtsággal s nagy ismerettel ítéli meg és sok tanult férfit szégyeníthetett volna meg általános tudásával. ” Katona Zsigmond 1854-ben felesége hozományából Borosjenőn gyógyszertárat vett, s a patikusság mellett megindította a gyógynövénytermesztést, majd ezzel párhuzamosan Debrecenben Epreskertet alakított ki, valamint rábízták a minta faiskola főgondnokságát is. 1867-re már 5 gyermekes családapa, s gyermekei megfelelő neveltetésének szüksége miatt Borosjenőnél nagyobb városba szeretett volna költözni. Kapóra jött tehát, hogy Kecskeméten talált egy eladó gyógyszertárat, s 1867 tavaszán meg is vette Handtel Károlytól a Szentlélek gyógyszertárat. Hatalmas munkabírását és végtelen szorgalmát mutatja, hogy a patikusságon túl számos közéleti szerepet is elvállalt Kecskemét város és az ország társadalmi életében - városi törvényhatósági bizottsági tag, iskolaszéki alelnök, nőegyleti pénztárnok, az Országos Gyógyszerészi Egylet központi igazgató tagja, a Kecskemét vidékének járási igazgatója, s több egyletnek választmányi tagja -. Mindezeken túlmenően idejéből futotta még a gazdálkodásra is. A növénytermesztés színtere Borbás és Katonatelep volt, háziállatokat pedig még Csongrádi utcai házuknál is tartottak. A naplóíró Katona József már itt, Kecskeméten született szülei 6. gyermekeként 1869-ben. Gyermekéveit naplója 22. oldalán csendes, zajtalan évekként jellemzi. Ennnek fő állomásai az óvoda, elemi iskola, az oraviczai cseregyerekség, a református gimnázium. Kisgyermekkorára és a kor gyermekekről való vélekedésére világít rá a több, mint 120 évvel ezelőtti óvodai esemény megelevenítése kapcsán a 23. oldalon: tyAz én koromban még nem voltak divatban a gyermekek és ha lettek volna is, mi bajosan lettünk volna, első sorban mert ahhoz sokan voltunk, de meg szüleim nem gyermek kultuszt, hanem messzebb törekvő czélt iparkodtak elérni a nevelésben. A mi időnkben akkor szólhatott a gyermek, ha kérdezték, s nem mutogatták be tudományunkat.. Én igen szerény, szinte félénk gyermek voltam. Négy-öt éves koromban óvodába jártam s egyszer a kedves néni jónak látta a borzasztó bűnös gyermekek megfenyítése végett valami embert bevezényelni, a ki ökörhajtó ustorral ijesztgetett bennünket. Persze az lett 187
