Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Hagyomány és művészet
1927-ben Karner Ágoston szerint 12 szélmalom van. A város szélén 4 (5-6., 16., 19. számú) és a határban 8 (2., 7., 9., 12-13., 16-18 számú). Ezek valószínűleg a működők, mert még áll, düledezik további 10 szélmalom. A város szélén 6 (1-2., 11., 13., 15., 18. számú) és a határban 4 (1., 6., 15., 19. számú). Ezek szerint már csak a tanyákon van nagyobb jelentőségük. Az idős Nagy Szeder István helytörténész szerint 1933-ban 14-re csökkent a szélmalmok száma.5 Nagy Szeder István mérnök 1940-es térképén már csak 8 szélmalmot jelez. A város szélén 2 (1., 5. számú) és a határban 6 (6-7., 9., 12., 16-17. számú). A meglévőknek csak negyede működik, létezik a városban. Ma a korábbi 38 közül csak két helyen találunk szélmalmot. Kiskunhalas városában a műemlékké nyilvánított, felújított Sáfrik-féle szélmalmot (5. számú) és Kun- fehértó község határában a Német Buhin-féle szélmalmot (17. számú). Összegzés Kiskunhalason a 19-20. században összesen 38 helyen épült szélmalom. A város szélén és a határban egyaránt 19-19. A legtöbb 1900 körül volt, amikor 32 létezett. Sikerült a szélmalmok működési időszakát, tulajdonosaik egy részét kideríteni, és a malmok földrajzi helyét megállapítani. Kezdetben a városban volt több, végül inkább a tanyákon mutatkozott rá igény. Magyarországon a legtöbb szélmalom a Dél-Alföldön üzemelt. Az 1870-es években Kiskunfélegyházán 53, Hódmezővásárhelyen 47, Szegeden 42,6 Kiskunhalason 27. Számuk a századfordulóra fokozatosan csökkent. Amikor Szegeden 1900-ban 91, 1914-ben 59 volt7, akkor Kiskunhalason 1900 körül 32,1911-ben 30. Kiskunhalason az országos átlagot meghaladó, de nem kimagasló számú szélmalom működött. A malmok többsége az 1910-es évektől kezdve tűnt el. Jelentős számuk és történetük jól jellemzi a város virágzó malomiparát. Jegyzetek ' JUHÁSZ Antal 1991 a. 186-189.; Malom statisztika 1885.19., 1894.8.10-11,1909.9..27. 2 NAGY SZEDER István 1935. 72. JANÓ Ákos 1965. 100. MENDELE Ferenc - NEMETH B. Ferenc 1967. 209. 3 JANÓ Ákos 1965.100. 4 NAGY SZEDER István 1935. 72. Fazekas István 1989. 278. 3 NAGY SZEDER István 1935. 72. 6 JUHÁSZ Antal 1991 a. 189. 7 JUHÁSZ Antal 1991b. 438. BARTUCZ Lajos 1966 FAZEKAS István 1989 Irodalom A kiskunhalasi kuruchalom feltárása. In.: Bartucz Lajos: A praehistorikus trepa- náció és orvostörténeti vonatkozású sírleletek. Palaeopatológia III. Budapest Szélmalmok a Kiskunságon. In.: Novák László-Selmeczi László (Szerk.): Építészet az Alföldön. Nagykőrös, 275-297. 177
