Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Hagyomány és művészet
KOVÁCS ZITA (Türr István Múzeum, Baja) EGY GYŰJTEMÉNY SZÜLETÉSE A TÜRR ISTVÁN MÚZEUM KÉPZŐMŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNYÉNEK KELETKEZÉSTÖRTÉNETE Részlet (A teljes szöveg a Türr István Múzeum Adattárában a 2277.97-es számon található.) A Bajai Képtár (vagy ahogyan Oltványi Imre hagyatékában szerepel: Baja város új Magyar Kép- és Szoborgyűjteménye) 1936-os alapítása egy sajátos előkészítő és szervezőmunka eredménye. Ez a gyűjtemény egészen különleges saját korában, sőt a XX. századi magyar műgyűjtés történetében is páratlan provenienciájú. Ugyanis nem csak Oltványi magántulajdonú műtárgyaiból képződött (ahogy sokan tévesen állították), hanem művészek és műgyűjtők, városi és országos intézmények, Baja város és magánszemélyek adományaiból született, s lett talán ezért is meglehetősen széles skálájú, Oltványi művészeti, írói horizontját nagymértékben kitágító gyűjtemény, mely képes a 30-as évek magyarországi képzőművészetének meghatározó összképét érvényes és helyes művészettörténeti arányossággal és hitelességgel bemutatni. (...) A bajai származású Artinger (Oltványi) Imre a budapesti Magyar Jelzálog és Hitelbank igazgatója, író és főleg mint ebben az időben a Magyar Művészet című képzőművészeti folyóirat szerkesztője, 1935-ben Baján járt, és Miskolczy Ferenc festőművésszel találkozott. Miskolczy ösztönzésére felkereste dr. Borbíró Ferenc polgár- mestert, és ígéretet tett, hogy amennyiben a város helyiséget biztosít, úgy legalább 30-40 darab képből álló gyűjteményt juttat a városnak teljesen díjtalanul a kortárs festészet munkáiból.1 (...) A tervet Oltványi a város polgármesterével megismertetve jelezte, hogy az akkori hivatalos művészetpolitika által kellőképpen nem támogatott művészek munkáiból épülne a képtár,2 mely „az élő művészetnek szentelődnék (...) a mai magyar művészet tükre kívánna lenni, nincs tehát hely benne azok részére, akik (...) idejét múlt, kiélt formában közlik mondanivalójukat.”3 (...) A városi Törvényhatósági Bizottság 1936. október 7-én határozott a múzeum és képtár létesítéséről, múzeumi helyiségek kialakításáról, rendbetételéről.4 A múzeumlétesítésről és képtáralapításról hozott törvényhatósági határozat persze nem azt jelentette, hogy az új intézmény azonnal zökkenőmentesen működhetett. A keretet, 145
