Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)

Székely György: Középkori templom és temető feltárása Nyárlőrincen

84 öntött változataik gyakran ezüstből készültek. A felsőruházat összefo­gására és egyben díszítésére a különféle préselt véretekkel, szögletes vagy kerek lemezekkel borított övék, az un. pártaövek szolgáltak. Az ásatás eddigi leggazdagabban díszített pártöve a 79. női sírból került elő. A mintegy 65 kisebb-nagyobb préselt bronzlemezt valószínűleg erő­sebb textilre vagy textillel bevont bőrre varrhatták fel, mivel egyet­len szegecset sem találtunk. A 75. sír bőröve gúla alakúra domborított szögletesbronzlemezek- kel volt borítva, az öv lemezes szíjszoritójú csaton átfüzve hosszan lenyúlt a lábak közé. A 104. sír rozettás veretű bőrövéből csak töredék maradt meg, a hozzá legközelebb álló csengelei 33. sír övét a 15. század második felére keltezte ásatója. (Horváth 1976-1977.) 115. p.) Szórványként még más pártaövlemezek és csatok is előkerültek, jelezve ezek későközépkori, 14-15. századi közkedveltségét. A fentieken kívül még olyan öv is előfordult, amely finom arany- szálakkal volt díszítve és összefogására esztergályozott csontrudacska szolgált (13. sír). A középkori sírok egyik leggyakoribb ékszertipusa a gyűrű. Az ed­digi feltárás során gazdag sorozatuk került elő. Legkorábbinak, 14. századiaknak a bekarcolt, vésett fejű pecsétgyűrűket tarthatjuk (153., 158., 234. sir). A díszesebb ezüstgyűrűk mellett szerényebb kivitelű bronz fejesgyűrűk (27. sír), sőt egyszerű pántgyűrűk is előfordulnak. (25., 41., 43. sír). Az ásatás egyik legfontosabb eredményét abban látom, hogy a hite­lesen feltárt sírok megfigyelései és az előkerült leletek nagy segít­séget adnak a korábban áso':t és publikált, azóta már elveszett vagy lelőhelynélkülivé vált, elsősorban Kecskemét környéki későközépkori leletanyag újraértékeléséhez, s együttesen ismét az alföldi magyar nép gazdag és sokrétű kultúráját idézi elénk, amire éppen a száz éve szü­letett Szabó Kálmán hívta fel először a figyelmet. Irodalom B. BOBROVSZKY 1980. B. Bobrovszky Ida: A 17. századi mezővárosok iparművészete. Akadémiai K., Bp., 1980. GYÁRFÁS 1883. Gyárfás István: A jász-kunok története. III. k. Szolnok, 1883. HORVÁTH 1976-1977. Horváth Ferenc: Csengele középkori temploma. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1976-1977/1. 91-126. p. KÁLDY-NAGY 1970. Káldy-Nagy Gyula: Harácsszedők és ráják (Török világ a 16. száza­di Magyarországon). Akadémiai K., Bp. 1970. KUBINYI-VAH0T 1853. Kubinyi Ferenc-Vahot Imre: Magyarország és Erdély képekben I. Pest, 1853.

Next

/
Thumbnails
Contents