Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
H. Tóth Elvíra: A kunbábonyi lelet amphorája és kapcsolatai
54 olaj szállításán kívül elsődlegesen egyéb célra is használták /24/ Prekoncepciók nélkül, a leletanyagból kiindulva s a Boszporus vidéki és dunamenti amphora leleteket szemelőtt tartva a használatot illetően helyesebb következtetésre jut B. Böttger. Lelőhelytérképén kitűnik, hogy a legnagyobb méretű, széles, tölcséresszájú, gömbös hasú amphora típusok a dunamenti-Limes s a Boszporus partvidéke valamennyi bizánci erődítményében feltűnnek. Kézenfekvő következtetése, hogy ezen amphorákat elsődleges céllal a hadsereg ellátására szánt gabonaneműek vízi úton történő szállítására készítették. Ez egyben magyarázatot adhat a típus feltűnésére, amely talán a Boszporus - Dunai hadsereg-utánpótlás Iustiánis-kori átszervezéséhez kapcsolható, valamint széleskörű elterjedésére és hosszú élettartamára, amelyekre Hauthummnál kézenfekvőbb indoklással szolgál. Minden valószínűség szerint ugyan erre a célra szolgált a Samosi alagút- ban felhalmozott amphorák nagy többsége is, hiszen az olaj mellett elsősorban nagy mennyiségű gabonára volt szükség egy hosszantartó megszállás átvészeléséhez. Bár készítési helyük meg nem határozható, legvalószínűbb feltételezése, hogy azonos a szállított gabona termőhelyével, amely leginkább a háborúktól viszonylag kevésbé érintett ÉNY-Kisázisa lehetett. Egyetérthetünk azzal is, hogy azokon a lelőhelyeken, amelyek bizonyosan nem szolgáltak bizánci támaszpontul, a hasonló amphorák egyéb áruféleségek szállítására is szolgálhattak. /25/ A fentiekből következően a kunbábonyi lelet gömbhasú amphoráját a Fekete-tenger mellékén a VI - VII. században használatos gömbhasú amphorák csoportjából származtathatjuk. Készítését nagy valószínűséggel a Balkán félsziget vagy Kisázsia tenger melléki városaiban tételezhetjük fel, ahonnan bizonyára viziúton történő ideszállítása a legkézenfekvőbbnek látszik. A gömbhasú amphorák rendeltetésével kapcsolatos vitához, amely szerint elsődlegesen olaj, illetve gabonaneműek tárolására, szállítására szolgálhattak, csupán annyit kell hozzáfűznünk; hogy a kunbábonyi kagán sírjába italáldozatként tehették, s az minden bizonnyal nem olajat, hanem sokkal inkább bort tartalmazható!;, s eredetileg is borszállítmány- nyal érkezhetett. A balkáni párhuzamok kora az avar - bizánci háborúk idejére tehető /26/, az amphora típus keltezhető párhuzamainak kora, előkerülése a Fekete-tenger térségében és Földközi-tenger K-i medencéjében nem zárja ki azt sem, hogy leletünket a VII.sz.második - harmadik negyedére keltezzük. E keltezéssel a kunbábonyi lelet szervesen illeszkedik be a hazai amphoraleletek a VII. századra keltezhető sorába. Közülük a hengeres testű gömbös aljú típusok a század első felére, míg a kiskőrösi és gátéri példányok a korai és a közép avar kor határára, a század utolsó harmadára keltezhetők. Az amphora leleteink keltezésével kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a párhuzamok esetenként a készítés feltételezhető helyéről és hozzávetőleges időpontjáról tájékoztatnak, a sírba kerülés időpontjára vonatkozóan minden esetben csak a kísérő leletanyagra támaszkodhatunk. IRODALOM 1. Kada Elek: Gátéri (kun-kisszállási) avar temető a régibb középkorból. ArchÉrt. 1906 XXVI. 207-208, 193 Hampel 3: Alherthümer CCCXXVI.t.4.481. 2. Kovrig Ilona: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán ArchHung:XL Budapest 1963.234.
