Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Sztrinkó István: A néprajzkutató Szabó Kálmán
4 Éppen ezért meglepő, hogy Szabd Kálmán munkásságának gerincét a legkimunkáltabb terület, az állattartás adja, ebben a témában jelent meg a legtöbb írása. Érthetővé válik azonban ez az irányultság, ha az életűt néhány tányéré gondolunk. A fiatal Szabó Kálmán 1911-ben kerül Kada Elek polgármester meghívására Kecskemétre, az önállósuló múzeum ügyeinek intézésére. Nincs etnográfus képzettsége, leszámítva egy rövid tanfolyamot, miként ekkor egyetlen városi múzeumban dolgozónak sem, de érdeklődése már korán, talán gimnazista korában felébredt a néprajzi tárgyak iránt, amiben bizonyára hatással volt rá tanára. Szalay Gyula, a félegyházi múzum későbbi megteremtője is. /7/ Gyűjtőszenvedélyéről egy történetben így vallott: "Bizáky Puky József miniszteri tanácsos, aki pompás régiség és néprajzi gyűjteményét, könyvtárát a kassai Rákóczi Múzeumnak adományozta, nyugalomba vonulásának éveit Kiskunfélegyiázán töltötte. Néprajzi gyűjteményét itt vásárolta össze, rendszeresen járva a zsibvásárra, vagyis az un. Kukucska piacra. Abban az időben én sokat jártam oda néprajzi tárgyakért. Az öreg úr már előzőleg hallott gyűjtemér./emről s amikor bemutattak neki, így szólt Örülök kedves öcsém, hogy megismertelek, és annak, hogy te is gyűjtögetsz, mert így most már nem egy, de két félbolond lesz a városban. Akkor még ritka helyen tartották rendes embernek azt, aki értéktelennek látszó ócskaságokért pénzt is ad." /8/ A néprajz .iránt már elkötelezett Szabó Kálmán érdeklődését elsősorban olvasmányai, valamint személyes krrcsolatai alakíthatták. Kadáról, ki munkaadója volt, tudjuk, hogy érdekle iött a bugaci pásztorélet iránt, melynek kapcsán Herman Ottóval is vitába keveredett, /9/ s ugyancsak Kada biztatta Madarassy Lászlót a pásztorélet emlékeinek gyűjtésére. Szabó Kálmán nemcsak e gyűjtőmunka tárgyaival i-merkedett meg - mivel első feladata a Madarassy-féle gyűjtés leltározása volt - de jól ismerhette MADARASSY Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon című könyvét, s magával a szerzővel is gyakran váltott levelet, tatással volt rá Herman Ottó munkássága, s valószínű, hogy a pásztorkodásró. és állattartás írott hatalmas HERMAN könyvel ébresztettek kitartó érdeklődést e témák iránt Szabó Kálmánban is. /10/ Az érdeklődés kitartó gyűjtőmu'kával párosult, melynek eredményeként a pásztorélettel kapcsolatos eszközök szinte teljes anyag- és formavariánsait felvonultató tárgysorozatok keriltek a múzeum gyűjteményébe. A megszerzett tárgyakat nemcsak kiállításokon mutatta be, de mintaszerű cikkekben is ismertette, melyek sorát az 1:32-ben megjelent Csöngettyű és kolomp a kecskeméti pásztorok kezén című ny:. tattá meg. /II/ A tárgyismertetéseket a pásztorok nyelvkincséről szóló tanulmányok követték, melyekben elsősorban a levéltári kutatások során összeyyűjtött hatalmas anyagot kamatoztatta. A többezer adat összegzését a Kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai című nagy tanulmányában végezte el Szabó Kálmán. /12/ Ennek értelmét így fogalmazta meg: " A kecskeméti pásztorok kicifrázták színes bőrökkel ostoraikat, tarka selyemmel kivarrták erszényeiket, dohányzacskóikat, kifaragták boijaikat. Pompaszeretetük azonban nemcsak ruházatuk, szerszámaik díszítésé Den nyilvánult meg, hanem beszédjükben, vallomásaikban is majd mindig találunk olyan elemeket, amelyekkel beszédüket színesebbé, szebbé, mondásaiké: változatosabbá igyekeztek tenni." Ez a szó- és szólásgyűjtemény egyeéilálló a maga nemében. A pásztorok kezére bízott jószág nemét, korát, tulajdonságait jelölő kifejezések olyan gazdaságát vonultatja fel, amely nem egyszer felülmúlja HERMAN Ottónak a pásztorok nyelvkincséről írott könyvének egyes fejezeteit is.
