Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)

Kriston Vizi József: Átkok, szitkok, káromkodások és büntetésük Kecskeméten – Szabó Kálmán jegyzetei alapján

31

zák... Elhidgyétek nyakas—belek—Kupafiai bizony felkaroztatunk

benneteket az illyenTSanüsságtokért../II/

Úgy tűnik, az 1567. évi 9. te. és az 1604-es 8. törvénycikk, vagy az ország és megye büntető határozatát kihirdető Pápai János, Pest megye szolgabírájának szigora /1660/ , de Kohári István rendelkezése /1667/ sem volt hathatós. Szabó Kálmán átok-, káromlás; és szidalom-gyűjteménye így érzékletesen tükrözi a régi Kecskemét erkölcsét és a jogélet működését.

1/ A másnak rontó céllal rosszat kívánó, szó-mágián alapuló átkezédá- sok alkotják az itt tárgyalt Szabó Kálmán-féle anyag legkisebb hányadát /mindössze 6 cédula, nyolc értékelhető feljegyzéssel/. Több mint háromszáz évvel a jelenleg ismert első szóbejegyzés /1350 k./ után /12/ a következő beszéd-formulák után járt komoly büntetés. Pl. az 1682-es Tanácsi Jegyzőkönyv /továbbiakban; t.j./ 141. oldalán lévő szerint: "Az-kerengő- guta-üsse meg Kalocsa Jánost az Egbül. Tuzes-menkő-szallyon-alá-az-üsse-meg mind magát mind gyermekét mind pedig minden jószágot." Büntetése: "Karácsoni napok utóllyan tetessék az pellengérben.- Utanna onnan ki-verve, az város kapujában rudakkal-meg-nyomattatvan-érüssen-veressék- meg,- Mivel Katona Istvánt fia ekként átkozza: -Qrdög-tördellye- meg az telkednek is lelkecskéjét", ezért 4 vasárnapon megpálcázzák és bűnei nyilvános kikiáltásra kötelezik. /T.j., 1701. 983. o./ "a

zellyerné... az haidut... Lanczos menykűvel gyémántos-gutával üt- tette" - jegyezték fel 1706-ban /T.j. 527. o./, ám büntetéséről nem tudunk. A "tüzes mennykő, mennydörgő mennykő" átkok a többiekben is gyakorta előfordulnak. Nem volt ritka a halhatatlannak hitt lélek elátkszása sem-."Ordög jöjjön Tüzes menydörgő Menykő Lelkére, Hét milliomnyi menykő a ki az égből le jön, üsse meg a dísznó-farmán-termett-szuszma lel- két"r - átkozta 1719-ben férjét Tóth Mátyásné /T.j. 202-203. o./ "Ördög teremjen a lekében s egyéb mocskos szókkal is illette" egy bizonyos Gyömreiné ugyanez évben, s a köz vélekedésére a következő átkokkal felelt; "Aki ennékem azt mondgya hogy részeges vagyok, azt az—Qrdög-szaggassa -el-77-szer-mint -az-apró- mákei-7-- /T.j. 173. o./

Mivel Mészáros Kis Jánosné Szénbiró Szeles Györgyöt !Jkspaszodjen meg-a-lelked-a-pokolban" formulával átkozta, ezért az 1761. július 7-i Tanácsi Jegyzőkönyv bejegyzése szerint "kenyéren vizen a rostélyban arestemet fog szenvedni." Érthető módon azonban nem derül ki, hogy szabadsága rövid elvesztését az átoknak vagy a Magisztrátus elleni vádnak /miszerint azt "személy válogatónak mondván"/ köszönhette inkább a nagyszájú asszony...

2/ Az egymást, egymást nemzetséget, Isten és a szentek nevét állandósult szókapcsolatok, illetve a nyelvalakító fantázia pillanatnyi improvizációjával durva trágár jelzők kíséretében illetett káremke- dásek /13/ a város világi hatóságát nagyon gyakran kényszerítették konkrét névhez, helyhez és időhöz kapcsolódó intézkedések meghozatalára. A korábban hivatkozott rendelkezések mellett két, a megyében, illetve Kecskeméten fogant és kihirdetett tilalom ismeretes. 1695. június 23-án a következő módon szólítja fel a Tanácsot Kecskemét főbírája: "...közönséges egyezésből végezték eö klmek hogy a melly Itn /azaz: Isten - a szerző/ ellen való szitkok eddig gras- sáltanak közöttünk s Városunkban széllyel, tellyesseggel találtassanak érdemlet büntetés alatt." ..."Minden Tizedből rendeltessenek