Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Simon Magdolna: Jánszky Béla és Szivessy Tibor kecskeméti munkássága
187 Kaszinó főlépcsőháza vezet az SZMT művelődési központba, ahol az eredeti díszterem jelenleg is kiállítási teremként díszteremként funkcionál. A terem ablakai, s a lépcsőház rácsai még emlékeztetnek Falus Elek díszítőművészi fantáziájára. A volt könyvtár- és kártyaszoba, valamint a társalgó szintén a szakszervezeti művelődési központ részei. Itt a Klapka utcai szárny I. emeletén még két lakás helyezkedett el a Il-on pedig négy lakás volt eredetileg. Ezeknek a kétszintes díszterem miatt külön lépcsőházuk nyílt a Klapka utcára. A földszinten eredetileg is üzletsor és vendélgő volt. Utóbbi most a Hirös Étterem önki- szolgáló része. A jobb napokat ért gazdasági egyesület földszintjén üzletek és kétszintes az udvar terébe benyúló díszterem helyezkedett el. A díszteremben jelenleg a Hirös Étterem található. Esetleges felújításakor - amire mindkét épület igazán rászolgál - elő kellene venni az eredeti terveket. A gazdasági egyesület I. és II. emeletére négy- négylakást terveztek, valamint egyet a mellékutcára néző földszintre.A két épület lakhatási engedélyét szinte egyszerre adták ki a Városi Kaszinóét 1911. december 18. a Cazdasági Egyesületét december 21-én. A Kaszinó igényesebb kialakítása, az elhelyezésre került murális munkákra készülhetett három hónappal hosszabb ideig. Hasonlóan - a korszak számunkra szédületesnek tűnő tempójához képest - hosszabb volt a kivitelezési ideje, a hatvanas évek végén lebontott II. Katolikus Bérháznak. A kétemeletes, földszintjén kávéházat bor és sörcsarnokot, szolgálati lakásokat a Szentháromság gyógyszertárat és raktárait, a két emeleten összesen 16 lakást magábafoglaló háromlépcsőházas épület "csak" 1912. március 18-án kapta meg a lakhatási engedélyt. /19/ Az épületek díszítésében jelentős szerepet kaptak a művésztelepen élő és dolgozó mesterek. /20/ Még egy épület áll Kecskeméten, melyet Jánszkyéknak tulajdoníthatunk: a Mátyás téri vagy Budai kapui iskola. Az egyszerű egy teremsoros épületet tevékenységükhöz kapcsolja az ívesen hajló homlokzat (amit a nagy épületeken is láthatunk), a féloszlopos tagolás, valamint a Falus Elekre utaló szgrafitto díszek. /21/ Három tervüket őrzi még a Bács-Kiskun Megyei Levéltár: a Siketnéma Intézetét és az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület Internátu- sáét, valamint a korábban már ismertetett Kada Elek síremléket. A két épület már a Jánszky által "harmadik szakasznak" nevezett korai modern építészethez kapcsolódik egyszerűségével. A Siketnéma Intézet Bejárata fölött a timpanonban még figurális díszt látunk, s a kapu is díszítéssel hangsúlyozott, ám ez erősen geometrikus. A homlokzat egységét a hátrahúzódó I. emeletet a földszint és a második emelet síkjával összekapcsolódó oszlopok biztosítják, ezek fejezete ornamentikával hangsúlyozott. Az 1913-ban tervezett internátus épületén még ennyi dekorációt sem találunk. Homlokzata tengelyszimmetrikus, a kaput és a lépcsőházat rizalit foglalja magába. A négyzethálós osztást függőleges irányban, a négyszintes homlokzaton végigfutó vékony féloszlopok, vízszintes irányban pedig az ablakok alatt elhelyezett tondók biztosítják.
