Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Bánszky Pál: Művészetpártolás Kecskeméten a 20. század elején
183 zé s tagjai nem csupán képeiket festegetik, hanem részt kívánnak venni a város mindennapi kultúrájának az alakításában is. Ez a nyitott program is - amint az a következő reflexióból kitűnik - közrejátszhatott abban, hogy a Városi Tanács apparátusának és a város közvéleményének a támogatására is számíthatott. Az 1909. október 19-én tartott pénzügyi bizottság üléséről készített jelentés többek között a következőket tartalmazza: "A Pénzügyi Bizottság... azon meggyőződésre jutott, hogy a tervezett művészeti és iparművészeti iskola és művésztelepnek a létesítése városunkra nézve kiszámíthatatlan jelentőségű. Mert ez az intézmény városunk hírnevét kifelé fokozná, befelé a közművelődést lényegesen emelné, fejlesztené, a népünkben szunnyadó művészeti érzék és képesség kimunkálására) módot nyújtana, különösen pedig kisiparunk művészi irányú kifejlesztésével annak versenyképességét is lényegesen emelné... ezen terv megvalósításának lehetővé tétele nemcsak helyi, de országos érdek szempontjából is kötelesség... a közgyűlés ezen telep és szabadiskolák létesítését határozza el, ajánlja meg a kérdéses két iskolának saját költségén való felépítését, a művészek lakásainak elhelyezésére szükséges terület ingyenes átengedését és ezen épület felépítését... A tíz kisebb műtermet tartalmazó épület építési költségeinek az amortizációját a művészek által fizetendő lakbérösszeg s a vezetőművészek részére építendő lakások építési költségét az általuk teljesítendő fizetések fedezni fogják." /lé/ S Kecskemét minden Ígéretét beváltotta! 1910. február 24-én !a művésztelep dolgában Iványi Grünwald Béla, Falus Elek... Kada Elek polgármesterrel végleg elfogadták.a művésztelep építési tervét." /17/, melyet a szecesszió stílusát képviselő Jánszky Béla és Szivessy Tibor építészek készítettek. Az építési napló tanulsága szerint 1910. szeptember 22-én megkezdődött az építkezés. Az alapkőletétel 1910. október 8-án volt. Az 1911. július 9-i földrengés ellenére - mely megrongálta a félig kész épületet - (Többek között ekkor elpusztult a közös műterem homlokzatát már díszítő Perlrott Csaba Vilmos által készített freskó) 1911 őszén már beköltözhettek a művészek. "A város nemcsak műtermet és lakást biztosított a telep tagjainak - olvashatjuk Telepy Katalin sorait a Magyar Művészet összefoglaló kötetében-, hanem a telep megalakulása után azonnali megbízásokat is. A nagyarányú városfejlesztési tervbe illeszkedett ugyanis a Jánszky Béla által tervezett Kaszinó felépítése, amelynek dekorálására a telep művészeit kérték fel. A Kaszinó homlokzatának falképsorozatát Iványi Grünwald festette, a zárópárkány dekoratív díszeit Kisfaludi Stróbl mintázta. A nagyterem belső díszítését Falus Elek tervezte meg, Hermann Lipót magyaros motívumokból dekoratív mennyezetfreskót festett. A falakra Iványi Grünwald Béla pannója került, ez rongált állapotban máig megmaradt." /18/ S ha kiderül hogy egy város eltökélt a művészetpártolásban külső mecénás is jelentkezik. Ez történt tudniillik, amikor Nemes Marcell, az 1911. május 20-án keltezett alapítólevelének tanulsága szerint a kecskeméti Városi Múzeum Képtárának alapítására 79 jelentős művészi értéket képviselő képgyűjteményt adományozott. (A részletes ismertetést Sümegi György művészettörténész kolléga elvégezte s az iránta érdeklődő elolvashatja a Cumánia III. kötetében.) Tisztelt Vendégeink! Kedves Kolléganők és Kollégák! Az eddig ismertetett dolgozat csupán egy parány szelet Kecskemét város
