Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Nagy Angéla: Adatok a kalocsai paprikakereskedelem történetéhez
112 a "Paprikaház", 70-40-22 pengő munkabérrel, ez néhány hónappal később 70-50-30 pengő lett. A háztartás költségeire átlagosan 120-160 pengőt fizettek, augusztusban 800 pengőt. Az üzletbér havi 36,60 pengő volt. 1941. októberében 100 pengőt adó címén fizettek ki. 1941. decemberében a kiadási tételek között első ízben találkozunk adománnyal (a katonaságnak 6,11 pengő); jutalékkal (Rosenthal -27,38 pengő és Haas - 192,22 és 135 pengő) ügynökök - Kovács Ferencné szerint - számára; valamint újévi ajándékkal az alkalmazottaknak (84 pengő). 1941-ben a nyereség a pénztárkönyv szerint 380,03 pengő volt. 1942.januárjában az alkalmazottak a következők voltak: Pálfy István- 70 pengő, Berta Sándor - 65 pengő, Boros Imre - 65 pengő, Lakatos Pál- 50 pengő. Rendszeresen szerepel a háztartásra kiadott összeg (200-280 pengő), a vegyvizsgáló állomás díja (havi 150 pengő körül), a havi egyenleg (így pl. január: 1565,01 pengő, február: 1516,50 pengő, stb.). 1942. márciusában építkezésre 4300 pengőt - áprilisban 1826 pengőt, szintén áprilisban a gyerekek gyógykezelésére 1250 pengőt, májusban hasonló célból 2400 pengőt fizettek ki. E nagy összegű kifizetések sem ingatták meg az üzletet, bár augusztus elején 1000 pengő kölcsönt vett föl Kovács Ferenc, amit a hónap végén ki is fizetett. 1942. októberétől a vevők közül ismerjük a "Kassai 8. Élelmezőrak- tárat" (októberben 4295 pengő, novemberben 3530 pengő, decemberben 5090 pengő értékben vásárolt paprixát). 1942. decemberében az alkalmazottak fizetése 150, 94, 84, 25 pengő volt, emellett karácsonyi ajándékra 135 pengőt, újévi ajándékra 125 pengőt fizettek ki nekik. A háztartás <öltsége ebben a hónapban 300 pengő volt és 420 pengőt sertésvásárlás símén fizettek ki. A megvásárolt ház árára ekkor 1200 pengőt törlesztettek, s e kiadások ellenére az év végi egyenleg mint nyereség 2.763,78 pengő volt. 1943-tól már a raktárkönyv is a rendelkezésünkre áll. Az itt található bejegyzések szerint a beváltóból vett illetve eladott paprika mennyisége fajtánként a következő volt: (április és december között): csemege: 31.156,12 kg, édesnemes: 2120,50 kg, félédes: 1231,10 kg, rózsa: 818,70 kg, erős: 912,20 kg. Az eladási árak kg-ként az alábbiak voltak: csemege: 6,30-9,71 pengő, édesnemes: 6,30-740 pengő, félédes: 5,16-6,70 pengő, rózsa: 3,6 pengő és erős 3,3 pengő. A legnagyobb vevők 1943-ban a következők: II.Hadtest Élelmezőraktár, Székesfehérvár (havonta 1400 kg), Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű RT, 537.sz.hadikórház Kalocsa, a budapesti Futura Étkezde, a Bajai Kórház Gazdasági Hivatala, a Baranya vármegyei Horthy Miklós Segélyalap, a Püspöki Konvikus Szatmárnémetiben, a budapesti Gundel vendéglő. Természetesen az ország szinte minden településének a neve szerepel a könyvelésben. 1944-ben a paprikahiány érzékelhető, a minőséget illetően, hiszen csak első- és másodrendű volt kapható a korábbiak helyett. A raktári összesítés szerint 1944.júniusig az elsőrendűből 26.237,10 kg-t, a másodrendűből 7047 kg-ot vásároltak meg illetve adtak el. A tételes eladások 1944. szeptemberéig követhetők nyomon. Az elsőrendű ára ekkor 9,4-9,8 pengő, a másodrendűé 7,6-8,1 pengő volt (1 kg kenyér ára ekkor 0,60 pengő /3/). Az előző évben ismertetett jelentős vevők mellett 1944-ben kiemelkedik a Nagybátony-Újlaky Egyesült Iparművek (Budapest), a budapesti Papír és Téglagyár. 1944. szeptemberében megszakadtak a feljegyzések, s csak 1946-ban folytatódtak. 1946. januárjában Kiss Fnrbála és Matos Erzsébet fizetés gyanánt
