Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
Solymos Ede: A magyarországi halászcéhekről
néhányszor a nyolcvanat is meghaladta. A céh hagyományai oly erősen beivódtak, hogy még az 19^+C-es evekben is felfedezhetők. A halászszerencse forgandósaga, mellett vagy annak ellenére gazdaságilag is erősek, állandó riválisai majd legyőzői a bajaiaknak. A bajai halászok 1815-hen kaptak privilégiumot, megőriztek azonban egy 1777-ből származó Mária Terézia-féle szabadalom másolatot — sőt egy vitás eset kapcsán hivatkoztak is ra — melynek bevezető latin részében „laska" halászait említik, falán Bácska akar lenni? Baján is megmaradtak az iratok. A hala- szók magyar*, nemet és délszláv nevűek, létszámuk 40—5® közö mozog./17/ . Mohács 1828-ban alakult meg, iratai ugyancsak megmaradtam. Itt több adatot találtunk arra, hogy a halászinasok vasamapi iskolába jártak./l8/ Bat ináról (Eiskőszeg) egy 1821-es kérvény maradt fenn, mely- ben privilégiumot kérnek. Arra hivatkoznak, hogy 50 halasz a faluban, ló közülük az apatini céh tagja, de az messze van, önállóak szeretnének lenni, és 32 fő be is all a batinai c ~ be. JUNG Ferenc szerint 1845-ben már 80 céhes halász volt, értékes, szép zászlójuk 1890-ben a templomban volt./19/ Az egyik legnagyobb lialászközpont Apatin volt. .^alban gazdag vizei, a Duna, a Dráva, a Kopácsi rétség elégséges alap volt a halászat fejlődéséhez. Már a betelepülők között 50 halász volt, akik közül 3® a *lajna és a nemet Duna vidékéről^ származott. Az alapítók közt 6 délszláv és több magyar nevű halász is volt. 1770-ben alakult meg a halász-hajós-molnar- —pék-fazekas vegyes céh, s csak 1830-ban lettek önállóak a ha Iászók. A 19. század végén állítólag 500 halászmester volt Apatinban. Ezt a számot azonban túlzásnak tartjuk. A céhiratok „a magyar időkben" Budapestre kerültek és nyomuk veszett. Amit tudunk róla, azt egy 1939-es közlésből ismerjük. A későbbi leírások is - bar hivatkozás nélkül — ez- veszik alapul, és a szájhagyományt./20/ Céhjelvényük ojvi«*,en a Vajdasági Múzeumban található, egy üvegbarka• >an levő aiany- ponty. Apatin utcáin még ma is láthatók ha lás. ■uak, 'apuju vagy az ablakuk felett a pontydíszítés, de hasonlót láttunk Pétérváradon is, melynek céhéről csak. egy tolnai legény bizonyság leve lét ismerjük./2l/ újvidékről a szabadamomlev maradt fenn. . , . , , A Tiszán egyetlen halászcéh volt, Szolnokon. 11 ivx a Céhkataszter’ szerint a Csongrád megyei Levéltár őrzi, “ derült, hogy sem ott, sem Szolnokon nincs, kódolási hiba történt. Tekintettel arra, hogy ez már az egységes szövegű szabadalom, konkrét adatokat nem remélhetünk benne. . . Különleges helyet foglal el a pécsi halászcéh. földrajzi fekvésénél fogva szinte érthetetlen volt először, hogy nagyo vizektől távol miként alakulhatott itt halaszcéh. Ira. <1 a nézése után világossá vált, hogy tulajdonképpen keiaske o voltak, akik a Dunán és a Dráván felvásárolt halat szállították a pécsi piacra. Feltételezzük, hogy a mohácsi c megérő södése sorvasztotta el a pécsit./22/ A halászcéhek sorában külön színfoltot jelent a fiaton. Itt háx'om szervezetről tudunk: a keszthelyiről, balatonszen györgyiről és a tihanyiról, az előző kettő a restetich ura a lom, a tihanyi a pannonhalmi apátság vizen élt.- 79 -
