Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)

Szabó Zoltán: A filoxéra elleni küzdelem szerepe a Kecskemét környéki szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztésében

zött. 1883-ban kezdődtek a munkálatok, a város 200 hold területet adott a minisztériumnak egy országos állami mintatelep céljaira. A telepen csemegeszőlőket termeltek, oltványokat állítottak elő. A század utolsó évtizedében meginduló nagy telepítési hullámot a telep nem győzte oltványokkal, ami újabb telepek létrehozásának kérdését vetette fel. A filoxéravész következtében elpusztult hegyvidéki szolok termeléséről a figyelem a homoki szőlők felé fordult, s az első kezdeményezésnek köszönhetően alakult ki a Duna-Tisza köze szőlőkultúrája, az ú- jabb telepek (Helvécia, Szikra) és a több ezer, szőlőtermeléssel foglalkozó kisgazdaság.

Jegyzetek

1 Jj Magyar Lexikon 2. és 6. kötet, Akadémia Kiadó, Budapest 1961. és 1962.

2 Pintér János: A kecskeméti „Miklós" szolőtelep létrejötte és első évtizede, Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-77. 191. old.

3 Pintér J. i. m. I9I-I92. old.

^ Pintér J. i. m. 19^-195. old.

5 BKmL. 26222. 1879. okt. 21. Filoxéra Bizottság iratai

6 BKmL. 33789. 1880. jan. 26. Tóth István h. polgármester

megjegyzésével

7 BKmL. ^1236. 188^. szept. 28.

8 BKmL. 16^92. /29897./ 1880. aug. 2k.

9 BKmL. 25373. /korábban: 1^180., 17901., 18331-/ 1880. pzept. 12.

10 BKmL. 19372. 5881. 1880. júl. 1*+.

11 BKmL. 3837. 1881. febr. 7.

12 BKmL. 12552. A polgármester jelentése 1882-ben

13 BKmL. 19783. 1888-ban

14 BKmL. 569^^+. 1884-ben

15 BKmL. 9hk0. 1889. júl. 2k.

16 BKmL. 1^32. sz. 1890-ben: „... a levélhemyó már most nagymértékben jelentkezik; egyidejűleg a városház falán és min- denik tizedben kifüggesztendő és dobszó mellett három vasárnap közéteendő alábbi hirdetménnyel felhivatik a hernyó irtására. "

17 Pintér János fentebb megjelölt dolgozata egy nagyobb tanulmány részeként, a szőlőtelep első tíz évének történetét, gazdasági, társadalmi szerepét részletesen tárgyalja.- 62 -