Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)

Bodor Géza: Szőlő- és gyümölcstermelés Kiskunmajsán

permetezés, metszés) és jelentős árutermelés kezdett kibontakozni. Egyben más gyümölcsöknél is növekedett a kereslet az igényesebb, tetszetősebb fajták iránt. Elsősorban azonban az alma futott be jelentős karriert, és vált Kiskunmajsa jellemző gyümölcsévé. Ez a belterjessé válás és telepítési kedv jellemezte még az 50-es éveket is. Eredményeként alma monokultúra jött létre, visszaszorítva a korábbi szilva- és meggykultúrát.

A gyümölcsfajták elnevezéseiről elmondható, hogy a hivatalos elnevezéseket gyakran nem ismerték és a paraszti gyakorlatnak megfelelően egy-egy jellemző tulajdonság kiemelésével, illetve több tulajdonság felsorolásával maguk alkottak fajtaneveket, amelyek kisebb-nagyobb körzetekben el is terjedtek. A következő gyümölcsfajta neveket sikerült összegyűjtenen::

Alma: Kis piroska alma, Kanadai renet, Nyári arany pármin, Narancshéj alma, Barackpiros nyári alma, vagy Borízű alma, Húsvéti piros, Rozmaring, Bőralma, Nyári piros alma, Jonathán, Fontos alma, vagy Tüköralma, vagy Rétesalma, Selymes alma, Pogácsa alma, Fahér alma, Eper alma, Szentiványi alma, Kecskeméti vajalma, Pármin, Pamuk alma, Dolecsik alma, Starking, Sztémared, Golden, Őszi piros alma, Török Bálint, Aranyos pármin, Krémer, Delicsesz.

Körte: Küffer körte, vagy Kiffer körte, Árpával érő körte, Alexander, Cukor-körte, Császárkörte, Csengős körte, Kálmán körte, Vajkörte, Nyakas körte, Szegfű körte, Ananász körte, Kocakörte, vagy Vad kocakörte, Laposkörte, Sándor körte, Belülérő körte, Bosch kobak.

Cseresznye: Germerszdorfi, vagy Germen, Zabolai, Fekete cse- resznye,Sárga cseresznye, Ropogós eltenni való cseresznye, Kesely cseresznye, Májusi cseresznye, Aprószemű cseresznye.

Meggy: Cigányméggy, vagy Apró szemű meggy, vagy Vadmeggy, Üveg- meggy, Cseresznyemeggy, Hajagmeggy, Szentesi meggy, Korai meggy, Juhfarka meggy, vagy Jufark meggy, vagy Juharmeggy, Rezgő meggy, Kecskeméti béfőző meggy.

Szilva: Magvaváló szilva, Besztercei szilva, Duráncai szilva, Vörös szilva, vagy Veres szilva, Boldogasszony szilva, Zöld ringló, Piros ringló, Altány ringló, Kékszilva, Sárga szilva, Kékringló, Sárga ringló, Selymes szilva, Piros potyóka szilva, Fehér potyóka szilva.

Barack: Kajszi, Rózsa barack, Vadbarack, vagy Potyóka barack, vagy Apró hulló barack, Nemeskajszi, Magyar kajszi, Szegedi mamut, Ananász kajszi.

Őszibarack: Őszibarackból nem különböztettek meg különböző fajtákat^ csupán a Kopaszbarackot.

Dió: Vékonyhéjú, vagy Papírhéjú dió, Vastaghajú, vagy Csontha- ju, vagy Fás dió, Kontyos dió.

Vizsgáltam az emlékezet alapján a gyümölcs termelési technikáját és annak változásait. A szélsőségek jellemezték ezt a termelést. Jártam olyan tanyán, ahol a kétszintes művelésű tanya körüli szőlőben egyetlen nemesített gyümölcsfa sem volt, a néhány tucatnyi alma, birs, cseresznye, körte, barack, meggy és szilva között. A tulajdonos szerint ezek a fák minimális gondozást kaptak, termésüket dicsérőleg emlegette. Ugyanakkor láttam olyan gyümölcsöst (almást) ahol öntöztek és évente 15-20 alkalommal permeteztek, emellett még teljesen gyomtalan is volt. Faiskola Majsán nem volt, csupán néhány csemetelerakat létezett, ezenkívül a Győrfiék gyümölcsösében államilag ellenőrzött törzsállományból lehetett szaporító anyagot szerezni. Ezeket maguk állították elő a felszabadulás előtt. A paraszti gyakorlatban azonban nehezen terjedt a nemesített gyümölcsfa,-57-