Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
Biczó Piroska: A középkori Bátmonostor feltárásának tanulságai
38 A Töttös-curia helyén 3 évig (1977-1979) végeztünk kutatásokat. Kutatóárkokkal megközelítőleg meghatároztuk kiterjedését. Az udvarház kb. 80x70 m-es területét egy 9 m széles, enyhén téglalap alakú árok veszi körbe, amelyen belül palánkfal húzódott. Ennek megépítésére Töttös László l464-ben kapott engedélyt a királytól. Szelvényrendszerrel 760 m^-nyi területet tártunk fel az udvarház ENy-i sarkában. Az itt talált épületek közül legjelentősebb az a 13x9 m alapterületű pince, amelyet részben még Kőhegyi Mihály tárt fel 1966-os leletmentése során. Elhelyezkedése és a többi épülethez viszonyított falvas- tagsága alapján az udvarház védelmében is szerepet játszott. Ezenkívül két további épület egy-egy részletét tártuk fel. Az udvarház leírása 1495-ből ránk maradt,/ll/ az ásatások folytatása esetén kiváló alkalom nyílna az írásos források és a feltárás eredményeinek összevetésére. Középkori régészeti kutatásunk legelhanyagoltabb területe az udvarházak és várkastélyok kutatása. Az ásatás eredményei közül településtörténeti és morfológiai szempontból a következő dolgokat érdemes megemlíteni: Szórványos leletek alapján a település 11. századi, esetleg 10. századi meglétét is feltételezhetjük. Arra utaló nyomot, hogy ennek a korai településnek a temetője és esetleges temploma a kutatott területen volt, nem találtunk. Ha e korai település és a monostor 12. század végi-13- századi települése között a folyamatosságot vagy a hiátust pillanatnyilag nem tudjuk igazolni, Árpád-kori településtörténetünk szempontjából nem lényegtelen az az adat, hogy a 13. századi település nem előzmény nélküli. A l4. századi birtokközpontban a mezőváros DK-i végében helyezkednek el az egyházi épületek, tőlük D-re pedig az udvarház. Az udvarháztól D-re már laposabb, megtelepedésre alkalmatlan terület húzódik. A birtokközpontban megépült udvarház tehát a településtől távolabb és az egyházi épületek közelében épült meg. Valószínűleg összefüggést láthatunk a település három egymást követő Bátmonostori Töttös László birtokosa és a plébániatemplom Szt. László titulusa között./l2/ Végezetül megemlítjük, hogy a templomfalak felkutatásával együtt járt a templom körüli temető sírjainak feltárása is. Az eddig feltárt 2460 sír zöme a l4. és az azt követő századokból származik. Az Árpád-korra utaló lelet - hajkarika - csak szórványként került elő. Az egymást vágó sok sír ellenére a temetőt érképen jól érzékelhető, hogy gyakran öt-hat, vagy még több utántemetkezés is történt ugyanabba a sírgödörbe. Ez pedig csak úgy történhetett meg, hogy a sírhelyeket a felszínen is jelölték. Természettudományos vizsgálatok feladata azt kideríteni, hogy volt-e rokoni kapcsolat a közös sírgödörbe temetettek között. Jegyzetek 1 Emrich Henszlmann: Die Grabungen des Erzbischofs von Kalocsa,... Leipzig 1873- 126-166. p. 2 Uehli Tünde: Donátorúirázólások a magyarországi román kori monumentális művészetekben. 363* P- 31- jegyzet. In: Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Bp. 1984. Szerk. : Székely György. 3 Györffy György: Az Árpád-korú Magyarország történeti földrajza. Bp. 1966. 709* p. 4 ¥ehli i. m. 363* P* 5 Henszlmann i. m. 131. p.
