Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
H. Tóth Elvira: Korai avar vezetőréteg családi temetője a kunbábonyi kagán szállásterületén
18 ~ hogy sem a Bócsai kör, sem a kunpe«a4ri temető sírjaiból egyet len éremlelet, sem ló, vagy lószerszám temetkezés sem került elő - s a feltárt nagy területen a lóáldozatnak, vagy a lószer szám külön eltemetésének a lehetősége is kizárható elképzel hetetlennek tarthatjuk, hogy a kunpeszéri és kunbábonyi lelete két negyed-, vagy fél évszázad választaná el egymástól. Erre vall az embertani anyag is: Dr. Marcsik Antónia előzetes vizsgálatai szerint morfológiai alapon az X. sírcsoport egy női sírja bizonyosan, további - egy női és egy férfisír - valószínűleg a kunbábonyihoz közvetlenül rokonítható. Megítélésem szerint tehát a kunpeszéri temető betelepülése a 7- század második harmadával - a Bóna István által a korai avar kor 2. szakaszának meghatározott (633/36) időszakban - kezdődhetett, s összefügghet a Duna-Tisza közi kagáni székhely kialakulásával. Az I. sírcsoport sírjaiban a fegyverforgató középréteg temetőjét kell látnunk, amelynek rangban kiemelkedő férfitagjai a családi temetőtől elkülönülten temetkezhettek. Talán e rangbéli emelkedés magyarázza a sírcsoport 7* század közepe második felére tehető megszűnését, hiszen a század u- tolsó harmadában megtelepülő szegényesebb, új ethnikum nem használja az I. sírcsoport 100x80 m-nyi temetőterületét, csupán a temető Ny-i szélén, mintegy 25x25 m területen tömörül aránytalanul sűrűbben azonos számú sírja. Ugyanakkor figyelemre méltó - s mindenképpen a hatalom folytonosságát és közelségét jelzi -, hogy a korábbi gazdag temetőrósz sírjait nem rabolják ki, holott a II. sírcsoporton belül a sírrablás gyakori jelenség. A 7. század végi sírcsoport települése a szomszédos kavicsbánya területén található, amelyet a 8. századi avar település felülrétegzett és szépen faragott favázas szerkezetű házaival jórészt meg is bolygatott. A 7- század első felének, a temető I» sírcsoportjárrak települési helyeire és viszonyaira azonban ft eletet adni még nem tudunk» Ez talán a további kutatás feleltető lehet. 1 yryi.1 m C«**,t*á*l Bálint: /estigas Archéoiogiques de l’epoque tradive des s&£sja. de cfc lee.' * relations avec les peuples des stepps Act, Arch,. .XX. 1-2. 1978. E* ... I :4ván: Avar lovas sir Ivánc sáról, Arch. Ért. 97-1970. t M63. iépvándc r «»ás kora Fejér megyében, Székesfehérvár, 19/1.- Magyarország régészete és története a római uralom végé a honfoglalásig, Doktori értekezés. 1971- i Szegvár-Sápoldali lovassír. Adatok a korai avar temet keaéai szokásokhoz, virch. Ért. 106. 1979- 3-31*- Studien zum frühavarisehen Reitergrab von Szegvár. Act. Ar Oh, Hung. 32. (l-^+) Budapest 198O. XX* t* Őrtlia.'ka: The Development of the Slavs North of the Ba u.>e during the Avar Empire and their Social Cultural Contribution to Great Moravia. Slov. Arch. XXXX-2. 1983• Falko Da lm-Andreas Lippert: Das avariiche Gräberfeld von Som- mei'dr am Leithagebirge, NÖ kién 1984. Erdélyi t in: Az avarság és kelet a régészeti források tükrében, Budapest 1982. Gararn Év«: Angaben zu dem archäologischen und historischen Fragen der Mittelavarenzeit, Novi Sad 1978. 117-123•
