Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
H. Tóth Elvira: Korai avar vezetőréteg családi temetője a kunbábonyi kagán szállásterületén
10 KORAI AVAR VEZETŐRÉTEG CSALÁDI TEMETŐJE A KUNBÁBONYI KAGÁN SZÁLLÁSTERÜLETÉN H. TÓTH ELVIRA Katona József Múzeum A 70-es évek elején a Bács-Kiskun megyei Kunszentmiklós mellett fekvő Kunbábony községben kétségkívül a Kárpát-medence eddig legrangosabb korai avar fejedelmi temetkezése - minden bizonnyal a 7- század második fele egyik kagánjának sírja - került elő. A három aranyveretes fegyverövvel, s az ezekhez tartozó aranyveretes fegyverekkel, arany ivóedényekke1 eltemetett, gazdagon felékszerezett fejedelem sírja számos új adattal szolgált a kutatás számára. A gazdag leletanyag, a bócsai kör jól ismert fejedelmi méltóságjelvényei: az arany álcsatos, rekeszes és üvegberakásos öv, a karikás markolatú aranyveretes kard, aranyszegélyű tegez stb. mellett újabb típusokkal gyarapította a hazai avar fejedelmi leletek körét. így első ízben került elő a többek által a martinovkai körhöz sorolt granulá- ciós díszű övkészlet. Hazai viszonylatban ugyancsak egyedülálló a bizánci és észak-itáliai kapcsolatokat demonstráló kőbe- rakásos aranycsat, miniatűr veret és terrakotta gömb amfora. A lelet reprezentatív anyagán - a gazdag fegyver- és ékszer anyagon - nyomon követhetjük a kagáni ötvösműhely fokozatos hanyatlását, a javítások, pótlások fogyatékosságát, gyengébb minőségű alapanyag s új ötvöseljárások alkalmazását. A szerényebb, aranylemezből és aranyozott ezüstlemezekből stb. álló kísérő leletanyag összegyűjtésével megkíséreltük rekonstruálni a temetkezési mód egyes részleteit is. így úgy érezzük, jogosan tételezzük fel a felvarrt aranylemezek alapján a ruhával nem fedett testrészek textilborítását, az aranylemezekkel borított maszkot, és a kezeket borító textíliákra felvarrt arany körmöket, illetve halotti gyűrűket, s a lábak, vagy a temetési lábbeli aranyborítását. Kísérletet tettünk az aranyozott ezüst lemezekkel borított halotti fekvőhely sírbahelyezésének igazolására is. A lelőhely 1971 nyarán elvégzett hitelesítő ásatásakor a kagáni sírtól DK-re újabb avar férfisírt tártunk fel. Bár boly gatott, illetve kirabolt volt, megmaradt arany- és ezüstlemezes, fonatos díszítésű kisszíjvége, az aranyveretes kardját keretező „P" alakúnak már alig nevezhető kardfüggesztőjének félköríves szalagja, a kardfüggesztő bronzcsatja, koporsókap- esai, s talán a koporsót borító aranyozott ezüstlemezek a ka- gáninál jóval alacsonyabb rangú vezér ill. katonai vezető sírjára va1lanak. A kunbábonyi sírok a kutatás számára azonban számos problémát is vetettek fel, így egyebek között rámutattak a korábban előkerült hazai avar fejedelmi leletek azóta megindult revíziójának, időrendi újraértékelésének, s esetenként alapközlésének, illetve ismételt hitelesítő ásatásának szükségességére. Ezek mellett kevésbé jelentős problémának tűnt, mégsem elhanyagolható kérdés, hogy hol lehetett a fejedelem szállásterülete. Nyilvánvaló, hogy temetése titokban, félreeső helyen történt. Nem kétséges azonban, hogy szálláshelyét s annak közelében családjának, kíséretének temetkezési helyét Kunbábony táján, a szomszédos községek valamelyikének területén kell keresnünk. Ehhez egyetlen támpont állt rendelkezésünkre, a kunbábonyi sírokhoz földrajzilag legközelebb eső korai avar le-
