Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
Váczi Mária: A Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum tevékenysége 1981-től napjainkig
A SZÓRAKATÉI'JUSZ 104 JÁTÉKMŰHELY ÉS MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE I98I-TŐL NAPJAINKIG VÁCZI MÁRIA Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum Tudósok, szakemberek megalapozott előrejelzése nyomán az elkövetkezendő évtizedekben olyan arányú változásokkal kell számolni, amelyek nem hagyják érintetlenül az emberi élet e- gyetlen területét sem. Főként a gazdasági élet, az ipar területén várható igen nagy növekedés. Az ún. második ipari forradalom „tudásanyag robbanást" is előidéz; ezzel kapcsolatban kívánkozik ide Marx György érdekes összehasonlítása: „ha időszámításunk kezdetén az emberiség tudásállományát 1-nek vesszük, akkor 1750-ben állapíthatjuk meg az első megkétszereződést. A második kétszereződés 1990-ig ment végbe, az előzetes 1750 év helyett 150 év alatt. Újabb kétszereződés következett be 1950-ig, már csak 50 éves fejlődés eredményeképpen. Végül az 1960-as évek elején számolnak be a további kétszereződésről tehát alig több mint 10 év lefolyása alatt. Ennek az ütemnek az alapulvételével 10-15 évenként kell gondolni az emberiség tudásanyagának megkétszereződésére." Az előzőekből következik az egész oktatási rendszer korszerűsítése, reformja. Ebből a folyamatból a kulturális intézmények nem maradhatnak kívül; így a múzeumok sem. A Grenoble-ban rendezett 9* ICOM-kongresszusnak is központi témája volt: „a múzeumok az emberiség szolgálatában ma és holnap" és „a múzeum nevelő és kulturális szerepe". A múzeumok kulturális tevékenysége több fontos kérdést vet föl: szükséges-e a múzeumi fogalmának új értelmezése; kellenek-e új módszerek a propagandában, szervezésben; szükség van-e új típusú múzeumra vagy közvetítő múzeumra a társadalom és a múzeum között? A múzeumok oktatásba való beépülése az ott dolgozó népművelő szerepét is megváltoztatja. A nagylétszámú diákcsoportok látogatása egyre ritkább jelenség, kis munkacsapatok egy-egy konkrét feladathoz kapcsolódó problémával keresik a múzeumot. Az önálló kutató munkát kell segíteniük lépést tartva az iskolai követelményekkel, s a növekvő igényekkel. Az ICOM-kongresszus irányelveit a nemzeti múzeumok saját lehetőségeiket figyelembévévé valósítják meg. Anglia Nagy-Britanniában működik egy múzeumpedagógiai szervezet, a Múzeumi Nevelési Szolgáltatások Csoportja (GESM), s ma már számos múzeumpedagógiai szolgáltató osztály működik az angol múzeumokban. Nagyságuk változó, néhány főtől egészen a 20 fős osztályokig, mint pl. a Victoria és Albert Múzeum. Gyerekek részére főként szombati és vakációs foglalkozások vannak, ahol festenek, rajzolnak, modelleznek; kiállítást rendeznek számukra. Bristolbazi a múzeum munkatársai olyan foglalkozást szerveztek, amit az iskolák maguk nem igen tudnának megoldani, pl. hajókiránduláson mutatták be a bristoli csatorna régészeti, ipartörténeti, geológiai, természettudományi történetét . Ausztria Bécsben, a természetrajzi múzeumban eredeti berendezéssel
