Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)

VI. Összegzés

A kovácsmester a munkáiból származó bevételeit jól kamatoztatta. A kisiparos két-három társával együttműködve, vállalkozásszerűen hajómalmot üzemeltetett a közeli Duna-szakaszon. A vizsgált források segítségével képet alkothatunk a kézműves mester hajómalmának tulajdonjogi viszonyairól, a hajómalom értékéről, valamint az úszó őrlőszerkezet építési, javítási és üzemeltetési költségeiről. A kovács felügyelt a felmerülő költségek tulajdonjog szerinti arányos elosztására. A hajómalom javítási munkák mellett a molnárok járandóságait is precízen nyilvántartotta.

A kontós-könyvekben megtaláljuk a nyomát az ártéren végzett különféle munkavégzéseiknek is. A sükösdi jobbágyokat megillette a „faizás” joga, tehát a környező erdőkben szabadon vághattak épület-, és tűzifát. Az ártéri erdőkből kitermelt fákat tavasztól őszig ritkán szekérrel, gyakrabban csónakon, a téli fagyok beálltával pedig szánkóval fuvarozták a vasmüves részére az adósai. A réteken lekaszált szénát boglyába rakták, és az árvizektől védendő gyakran körbeásták. Hazaszállításuk a fához hasonló módon az időjárás függvényében szekéren, csónakon történt. A Duna-mappáció térképszelvényeinek leírásai, és XIX. század eleji térképek segítségével beazonosíthatók az egyes határrészek helynevei, művelési ágai.

A sükösdiek veteményes kertjei még az Ofalu közelében, a vízállások, mocsarak közötti kiemelkedő dombhátakon voltak, amelyeket szintén árkolással kellett védeniük a gyakori árvizektől. Amellett, hogy a jobbágyok kihasználták a természet nyújtotta javakat, együtt is tudtak élni vele.

Az Európai Unió országaiban kiemelt értékként tekintenek a kézműves örökségre. Magyarországon sem szabad megfeledkezni a régi vágású mesteremberek olykor értelmiségieket is megszégyenítő intelligenciájáról, mesterségbeli tudásáról. Manapság amikor egyre több szó esik az élethosszig tartó tanulásról vagy a fenntartható fejlődésről, a mindenkori kihívásokhoz való alkalmazkodásról, nemhogy avíttnak, hanem igazán korszerűnek tűnik a kötetben bemutatott kézműves-mentalitás. A kovács-kötetek megjelenésétől a kézműves mesterségek tradicionális rangjának elismerését, a hétköznapokban is használható, hasznosítható tudás széles körű terjesztését várjuk.

67