Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)
V. A források tanúságai
Rózát.261 Az 1821. évi bajai Miklós-napi vásárkor 10 forintot kapott munkáltatójától a béres. A gazda-béres közötti bizalomról árulkodik az a bejegyzés, amely szerint az 1822. esztendő áldozócsütörtök - húsvét utáni 40. nap - előtti vasárnap 10 forint kölcsönt adott a mester béresének. A XIX. század elején a kenyérsütéshez értő és a főzés tudományában némi ismerettel rendelkező konyhai szolgálók járandósága Pest-Pilis-Solt vármegyében 18 forint készpénz és egy pár csizma volt. A kevésbé tapasztalt szolgálóknak 10 forintot fizettek és egy pár csizmát adtak egy évre.'6' A szolgálókat rendszerint egy esztendőre, általában Szent György naptól Szent György napig fogadták meg. A fiatal lányok előre kialkudott bérért végezték a házbeli és a ház körüli munkákat. Feladataikat a gazdasszony határozta meg. Munkakörükbe tartozott a főzés, mosogatás, takarítás, baromfietetés, és a különféle kerti munkák elvégzése.263 264 A kontós-könyvek a következő szolgálók neveit örökítették meg: Kozma Apolló (1822), Tumbászi Zsófia (1825), Horváth Erzsébet (1825), Benida Mária (1826), Kiszel Róza (1827), Fisörön Rozália (1828), Kohéti Katalin (1830), Hadvina Erzsébet (1832), Borús Erzsébet (1834), Khem Ágnes (1835). A forrásokban feljegyzett szolgálók járandóságai között rendszerint szerepelt egy pár csizma és valamilyen - megállapodás szerinti - kisebb-nagyobb értékű ruhadarab (kötény, szoknya, fehér ruha, ködmön, stb.). A vármegyei bérszabáshoz képest kiemelkedően magas fizetséggel fogadták fel Kozma Apollót 1822-ben szolgálónak, aki egy évre harminc forint kész- pénzt es egy par csizmát kapott. Az 1825-ben megfogadott Tumbászi Zsófia járandósága a következőkből tevődött össze: „ünneplő szoknya”, két „patyolat kötény”, „ünneplő keskenyő”, két „gyolcs konyha kötény”, egy pár csizma, másfél pár fehér ruha.265 Kiszel Tamás Róza nevű leányát 1827-ben egy pár fekete csizma, ködmön, vörös karton szoknya, kék gyolcs kötény, egy pruszlikhoz való nyersanyag és egy forint tizenöt krajcár bérért fogadták meg egy esztendőre a Németh- családhoz szolgálónak. A készpénzt már a szerződés megkötésekor megkapta a lány.266 Fisörön Rozáliát 1828. szeptember 1-től 1829. április 24-ig alkalmazták a kovácsmester háza körül. A szolgáló bérében nem szerepeltek ruhadarabok, hanem mindössze 16 forint készpénzbeli juttatás.267 Hadvina Erzsébetet kétszer egymás után megfogadták egy-egy évre szolgálónak. Az 1832. évi fizetsége 10 forintból, egy pár csizmából (5 forint), egy ködmönből (5 forint), és egy kék szoknyából (4 forint) állt. A következő, 1833. 261 KFL. I. Ak. Sük. Ház. 1821. 262 BÁRTH János 198. 203. 263 MORVAY Judit 1982. 78. 264 TIM. A. 4817.2012. K. I. 63. 265 TIM. A. 4817.2012. K. I. 154. 266 TIM. A. 4817.2012. K. II. 24. 267 TIM. A. 4817.2012. K. II. 67. 44
