Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)
V. A források tanúságai
után maradt 24 mázsa 77 font vas. A második elszámoláskor 26 mázsa 52 font súlyú nyersvas kovácsolása utáni 24 mázsa 77 font tömegű vasat jelentett be a mester. A vasmegmunkáló iparos 1820 októberében a templom fedelét készítő ácsok részére nyolc kapcsot, három „gerendákat fölkapcsoló kötő vasat”, tizenöt „srófos nagy szeget” és a „horog fákat leszegező száz” szeget készített. A munkához 157 font nyersvasat dolgozott fel, amiből a „tűzben maradt” 14 font súlyú vas.128 Németh János 1833 augusztusában a templomhoz készített kapcsok kontóját benyújtotta az ispánnál. A saját kiadásai 8 forint 40 krajcár, az öccsének a kontója pedig 4 forint 16 krajcár.129 Németh Ádám 1845-ben a templom oldalajtóján végzett javításokat, a kontót a nyár közepén nyújtotta be az ispánnak, és ősszel kapta meg a pénzét Hajóson.130 A sükösdi vasverő a kalocsai érseki uradalom részére végzett munkák között sorolta fel 1818-ban, hogy április 11-én a háromkereszti kocsmánál két hevedert és sarkot kapoccsal javított és felszegezett (45 krajcár), valamint egy reteszt készített „sasókával” (30 krajcár) 1 és 1/4 font nyersvasból (34 krajcár). Május 8-án ugyanott három kapcsot és egy szeget készített a saját vasanyagából. A 3 és fél font vas 1 forint 24 krajcár, a munkadíj mindössze 36 krajcár volt.1’1 1833 májusában a vajastoroki csárdához tíz darab hat colos szeget készített saját anyagból (30 krajcár). A csárda helységét a XIX. század közepén már a dunai halászok vették használatba. A II. katonai térképfelvételt készítő német térképészek az egykori kocsma épületét 1858-ban „Vajas Fischerhütte” alakban, vagyis vajasi halászkunyhóként tüntették fel.1'2 A felhasznált forrásokban többször esik szó téglaházról, téglaégetésről, téglaszállításról. A II. katonai térképfelvételezés egyik szelvényén az ósükösdi faluhelytől északra feltüntetett „Z. O.” betűk a Ziegelofen, vagyis a téglaégető helyet jelzik.1’3 Németh Ferenc feljegyezte, hogy 1818. május 19-én a téglakészítéshez szükséges vermelő kapát javított mindössze 30 krajcárért. Emellett jelentős bevételre tett szert ugyanakkor, mert megvasalta a tégla háznál használatos huszonöt „sárhordó” talicskát összesen 125 forintért.1'4 Szintén az érseki uradalom részére javított 1818-ban több saráglyás talicskát, 135 ami egykerekű, léces rakodófelületű kis targoncát jelent.136 A kovács az ispáni kvártély udvarán álló új kút teljes vasalását 12 forintért végezte el 1819 márciusában.137 1829. április első napján a háromkereszti kocs128 TIM. A. 4817.2012. K. I. 253. 129 TIM. A. 4817.2012. K. II. 81. 130 TIM. A. 4817.2012. K. III. 159. 131 TIM. A. 4817.2012. K. 1. 1. 132 HIT. II. Col. XXXI. Sect. 61. 133 HIT. II. Col. XXXI. Sect. 61. 134 TIM. A. 4817.2012. K. I. 1. 135 TIM. A. 4817.2012. K. I. 1. 136 TóTij Ferenc ]968 120-121.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1981. 397. 29
