Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)
V. A források tanúságai
sorolta fel. A feljegyzések között szereplő „bírói parancsra” végzett munkákat nem feltétlenül a kovácsmester végezte, hanem a különféle munkákkal adósait is megbízhatta, vagy béresét küldhette el robotosnak, illetve fel is fogadhatott napszámost a feladat elvégzésére. Arra is találunk adatot, hogy fiatal legényt fogadtak meg a munkára, aki ilyenkor kevesebb napidíjért dolgozott. 1826-ban Radics József fia a kovács helyett három napig kubikosmunkát végzett napi 15 krajcárért."7 Felnőtt napszámot - 20 krajcár naponta - kapott Balázs József 1828 novemberében, amikor három napon át „Dunát ásott” a vasverő megbízásából Pörbölyön. 117 118 A kézműves mester 1833 novemberében a szeremlei töltésjavításról feljegyzett egy nap gyalog robotmunkát.119 Sipos Mihály bíró 1834. november közepén három nap kubik-munkára rendelte a kovácsot Pörbölyre.120 A földesúrnak járó kötelezettségek A sükösdi jobbágyok a XVIII. században szerződéses viszonyban álltak földesurukkal, a kalocsai érsekkel.121 A szerződés értelmében a falusiak minden évben befizették a kalocsai egyházi kasszába a cenzust, azaz a jobbágytelek utáni pénzjáradékot, ami kiegészült a victualé, tehát a konyhára való ajándékok, és a dézsma, vagyis az egyházi tized beszolgáltatásával. A szinte kivétel nélkül római katolikus vallású sükösdiek emellett maguk tartották el papjukat, akinek legjelentősebb járandóságát, a párbért évente összegyűjtötték. Sükösd helységnek földesurával, Patasics Gábor kalocsai érsekkel 1736. április 24-én kötött általános úrbéri kontraktusa többek között a cenzus fizetését is rögzítette. A jobbágyok közül a 6 vagy 8 ökörrel gazdálkodók 10 rajnai forint, a 3-4 ökrös gazdák 7 rajnai forint, a 2 ökröt vagy 3 lovat tartók 5 rajnai forint, az állattal nem rendelkező házas jobbágyok 4, a zsellérek pedig 2 rajnai forint cenzust fizettek. A szerződés kitért a kézműves munkából élő mesterekre is, akik számára előírta, hogy „valamilyen kézművesek, akiknek nincs igásállatuk, hasonlóképpen 5 rajnai forintot fizessenek. Azok a kézművesek pedig, akiknek két ökrük vagy lovuk van, fizessenek 6 rajnai forintot. ” A kontraktus a robot teljesítését a következőképpen határozta meg: „robottal és ingyen munkával állítsatok kaszásokat, akik évente lekaszálnak és az uradalom által adandó mérték szerint össze gyűjtenek száz boglya szénát, azt összehordják és gondosan kazalba rakják. Hasonlóképpen ugyancsak méret szerint vágjatok száz öl részben puha, részben kemény tűzifát, azt szállítsátok Kalocsára a mi rezidenciánkhoz az ottani parancs szerinti lakóhelyhez és ölenként rakjátok össze. Ezenfelül tartoztok év117 TIM. A. 4817.2012. K. 1.218. 118 TIM. A. 4817.2012. K. I. 98. 119 TIM. A. 4817.2012. K. II. 241. 120 TIM. A. 4817.2012. K. II. 242. 121 Sükösd helység földesurával, Patasics Gábor kalocsai érsekkel 1736. április 24-én kötött általános úrbéri kontraktusát Bárth János közlőbe. A szerződést a XVIII. század második felében többször megújították. BÁRTH János 1997. 96-105., 151-152. 26
