Szabó László: Néprajzi gyűjtések a Duna-Tisza közén(Monumenta Muzeologica 2. Kecskemét, 2008)

Tájformálás, emberi és társadalmi tényezők - Tanakodás a tanyákról

nése, alkalmazása esetén a nap óráinak és az időnek, mint fontos tényezőnek a kihasználása. Mindezek, ha helyesen járunk el, mintegy sűrűsödnek a tárgyakban, munkamozzanatokban, eljárásokban, munkaszervezetben.

„A kulturális változásokra további példaként megemlíthető a fóliázás, melynek eredményeként termelési mikrokörzetek alakultak ki, pl. Kiskunfélegyháza vagy Tiszakécske környékén. Utalni lehet a szőlő- és gyümölcs- termesztésben végbement fajtaváltásra is. A kisgazdaságok, nemegyszer a kísérleti állomások nemesített fajtáinak a termelésben történő kipróbálására is vállalkoztak, még a hivatalos minősítés előtt. Mindez a vállalkozói kedv, az innovatív készség legújabbkori megnyilvánulása, ami jelenti ugyanakkor a drasztikusan lecsökkentett tanyatelek optimális kihasználását is. A termékekben megmutatkozó megújulási készség nem élhet meg a közlekedés és az értékesítés megfelelő feltételeinek érvényesülése nélkül.

A közlekedésben (teherhordásban) az elmúlt évtizedekben egyértelmű eszközváltásnak lehettünk tanúi. Muzeológiai megközelítésből ez azt jelenti, hogy viszonylag könnyen lehetett hozzájutni jármokhoz, lószerszámokhoz, szánkókhoz és szekerekhez. A kérdés természetesen nem ilyen egyszerű. Találunk kivételesen lovaikhoz ragaszkodó gazdákat. Sőt olyan gazdaságot is, ahol bivaly vagy szamár biztosította az igaerőt. Mintegy remineszcenciaként szürke magyar marhát tartó tanyai gazdára is rábukkantunk.

Az új közlekedési eszközök sorában a legáltalánosabban a századforduló utáni évtizedektől kezdve a kerékpár terjedt el. Nemcsak a közlekedésben jutott nagy szerephez, de a teherhordásban is. A legtöbb vidéken szinte teljesen kiszorította a dragacsot, mivel ügyesen terhelve, kosarakban, zsákokban nagy mennyiségű áru szállítható rajta. Rábukkantunk olyan, mintaszerű rendet mutató tanyára, ahol a kerékpárok megbecsülését az mutatta, hogy tárolásukra külön kis épületet emeltek.

A közlekedés-teherhordás igazi újítását a Duna-Tisza közén az 1960- as évektől egyre jobban terjedő, paraszti és kismesteri ötleteket ötvöző cset- tegők jelentették. Olyan, a paraszti kultúrába beépült újítás volt ez, amit a lótartás magas adója, nagy rezsije és a kényszerhelyzet megoldására való törekvés egyaránt inspirált. A motorizáció és az elektrifikáció hatásainak vizsgálata már a rokontudományok területeihez közelít, hiszen ez nem elsősorban a néprajzi kutatás feladata. A tanyai kultúra és életmód átalakulásában játszott szerepük azonban kikerülhetetlen. A különböző elektromos kisgépek nemcsak olyan eszközöket tettek fölöslegessé, mint a morzsoló és daráló, de a lakáskultúrára és táplálkozási szokásokra is hatottak. A villany76