Szabó László: Néprajzi gyűjtések a Duna-Tisza közén(Monumenta Muzeologica 2. Kecskemét, 2008)
Szemelvény Sztrinkó István tudományos munkásságából - A három város népművészete
Kecskeméten Ulyvári János tol készite Kén T.I.J.I. A zöld máz alapján nagy bizonyossággal a múlt század második felének kecskeméti fazekaskészítményei közé sorolhatunk még néhány szép formájú butykoskorsót is. Nagykőrösről szintén ismerünk néhány egyértelműen helyi készítésű butellát. Ezek eltérnek a kecskemétiektől, mázuk színe többnyire okkersárga, felirataik egyszerűbbek, zöld, sárga, barna színekkel festett virágok vannak oldalukon, többször még a gerincükön is. Gyakran előfordul a feliratokon az Obema név, mint pl. a következőn: Tulajdona Kovács Balázs Készítette Oberna János 1880 A helybeli fazekasok nem tudták kielégíteni a mezőváros minden igényét, sem formai, sem mennyiségi kínálatuk nem volt elegendő. A háztartások cserépedényekkel történő ellátásában így nagy szerepük volt az ország különböző fazekasközpontjaiból érkező árusoknak. Az 1789-1790- es kecskeméti hetivásárokra 9 szekér fazekaskészítmény és 1 szekér korsóáru érkezett, amiből pl. egyedül Mezőtúr 4 szekérrel jelentkezett.51 Egy ugyancsak 1796-os adat szerint Füsüs Ferenc ceglédi lakost azért büntetik meg, és parancsolják ki Kecskemétről, mert a piacon pipázott és rossz korsókat árult.52 Múzeumaink kerámiagyűjteményei alapján elmondható, hogy a Három városba Mezőtúrról, Hódmezővásárhelyről és a gömöri központokból, Rimaszombatról és Süvétéről érkezett a legtöbb cserépedény. Kisebb számban ugyan, de találkozunk gyöngyösi, mezőcsáti, tiszafüredi és csákvári darabokkal is. Feltűnnek a korsók, fazekak, köcsögök, tálak között mohácsi és kalocsai készítmények, egy évszámos butella pedig a szegedi 51 BALANYI 1968. 117. 52 SZABÓ T.j. 1796. 214