Szabó László: Néprajzi gyűjtések a Duna-Tisza közén(Monumenta Muzeologica 2. Kecskemét, 2008)

Sztrinkó István - Életpálya

egy tágabb Jászkunság-kutatásnak, s amely időben a jászok és kunok betelepedéséig terjed, több tudományt fog össze. Ezt azonban nehezen lehetett volna Kecskemét központtal létrehozni, s a Kiskunságból indítani, hiszen a Jászság és a Nagykunság kutatása jó másfél évtizede intenzíven és szervezetten folyt. Nemcsak a néprajzi, de a régészeti és történeti kutatások is előrehaladottabb állapotban voltak, mint a Kiskunságban. Másfelől a kiskunsági puszták egy része Pest megyében, sőt Csongrádban volt. Ezért inkább az lehetett a feladat, hogy az itt megindult régészeti feltárásokat s a kezdődő néprajzi vizsgálatokat kellett egyeztetni, összehangolni a Szolnok megyeiekkel. A Szolnok Megye Néprajzi Atlasza megjelent és kéziratban levő kötetei a XIX-XX. század fordulójáról és a két világháború közötti korszakról adatszerű és széleskörű képet adtak a két kerület részről is. Ez az egyeztetés, a közös konferenciák megrendezése, az egyéni kutatások összehangolása végül sikerrel járt. Sztrinkó István kezdeményezésére 1985 és 1987-ben két konferencia is sikerrel került megrendezésre (Kiskunfélegyháza, Szolnok). Az elhangzott előadások, illetve ezek szinopszisai meg is jelentek. E konferenciák kis kihagyással azóta is folytatódnak változó helyszínnel a szellemi örökösei szervezésében. (A Jászkunság kutatása 1985. Szerk.: Sztrinkó István - Fazekas István - Szabó László. Kecskemét 1986. - A Jászkunság kutatása 1988. Szerk.: Szabó László, Szolnok) Szolnok megyében 1979-ben indultak a hét évig tartó Tisza-túrák, melynek során két héten át minden évben a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság támogatásával és árvízvédelmi ladikjaival a Tiszafüred-Tiszaug közötti folyószakaszon 8-15 néprajzos, biológus, történész kijelölt program szerint kutatta a Tisza mindkét partján fekvő településeket. Ennek folytatásaként, illetve ehhez csatlakozva pedig Tiszafüred központtal szerveződött meg a Tisza II. Tájvédelmi és Üdülőkörzet történeti, néprajzi kutatása, amelyben több megye szakemberei is részt vettek. A tizenöt éven át tartó Tiszazug-kutatás folytatása volt ez, azzal a céllal, hogy feltárják a Közép-Tiszavidék folyó menti településeinek életét. Ezeknek, csakúgy, mint egyetemi hallgató korától a Tiszazug-kutatásának is részese volt Sztrinkó István, s mindenütt ő vizsgálta a népi építészetet. Az itt résztvevő kutatógárda egy részét nyerte meg Kecskemétre kerülve annak a kutatási programnak, amely Bács-Kiskun megye középső, általa kijelölt és az eddigi és a folyó kutatások határait figyelembe vevő térségben elindított. Három kiválasztott település jelentette a térség határait, mind háromban több évig tartó anyagfeltárás indult meg.

Szabadszálláson az 1970-es évek végén több alkalommal dolgozott az a munkaközösség, amelynek magja később az általa szervezett többi ku187