Bereznai Zsuzsanna: A népi táplálkozás hagyományai Székelyszentkirályon - Libelli Transsilvanici 11. (Kecskemét, 2015)
A kávé - Levesek, mártások, főzelékek
A románok a lecsót a tocan de legume ’zöldségtokány’ szóval jelölik. A magyarok a lecsót magukénak vallják, a klasszikus magyar konyha speciális ételének tartják, noha összetevői közül a paradicsom és a paprika használata nem tekint nagy múltra vissza.46 A magyar lecsó szavunk a locsog-lecseg hangutánzó eredetű szócsaládba tartozik. A lacs, lecs szó jelentése: szétfőtt főzelék, elfőtt étel’.47 A magyar lecsó szót néhány közép-európai nép is átvette az étellel együtt: németül Letscho, lengyelül leczo, oroszul lecsó, a szlovákok leco alakban. A románok ghiveci szava rokona a szerb gyuvecsnek, mely a török dzsuvecsre vezethető vissza ’rizses lecsó’ jelentéssel. A szabadkai bunyevácok szataras szava ’tojásos lecsót’ jelent. A franciák cukkinit és padlizsánt is adnak hozzá, amelynek neve ratatoille. Az olaszok peperonata étele, valamint a spanyolok és a baszkok baszk lecsója a magyarhoz áll közelebb. Ök a hagyma, paprika, paradicsom, fokhagyma hozzáadásával készítik a főzeléket, a tojásokból rántottát készítenek, mindezt egy tálra halmozzák, s vékony sonkaszeleteket tesznek a tetejére. A görögök is kedvelik: spedzofai néven. A Kalocsai Sárköz és a Bácska sváb népe krumplival dúsítja. Ezt az ételt a magyarországi cigányság is magáénak tekinti, hiszen számtalan formában készítik, s a különféle húsételeiket is általában lecsósan készítik hagyományosan. A cigány közvélekedés szerint ezt az ételt ők hozták magukkal Törökországból. Vándorlásaik során gyakran főztek szabad tűznél lecsós, szaftos, csípős ételeket. A cigány lecsó (lacsaú) a legfűszeresebb.48 Tökfőzelék Üj keletű főzelékféle a főzőtökből, amely a XX. század közepétől vált közismertté. A disznótok már régóta általános termény volt a faluban, amivel az állatokat etették, a magjából olajat üttettek, és sütni való tököt is régóta termelnek. A kaporral ízesített főtt tököt rántással vagy habarással sűrítik. Zöldborsófőzelék Új keletű étel, amelyet hétköznapi ételként tükörtojással tálalnak, a vasárnapi ebédnél azonban már fasírt vagy sült hús is jut mellé. A zsiradékon megdinsztelt borsót kevés vízben megpárolják, majd berántják. A borsót megpucoltuk, megmostuk, odatettük egy kis zsírba, s egy kis vizet rá, hagymát, petrezselyemlevelet bele, de csak annyi vizet, hogy lepje el, hogy dinsztelődjön. Amikor megpuhult, akkor kicsi rántást, piros paprikát a rántásba. Sokan tejfelezték is. 46 Mikesi Sándor magát az ételt szerb eredetűnek tartja. (KETTLER Lászlót idézi TÓTH Szilárd: Magyar Nyelv 2003.4. szám: KETTLER László 1985.176.) Ugyanakkor a lexéma magyar eredetét bizonyítja a lecs- ~ lőcs- ~ lity- ~ loty- stb. hangutánzó tővel. 47 BENKŐ Loránd 1970. 737. Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárban nem szerepel. 48 Speciális roma lecsók és romás lecsós ételek: lecsó malachússal, csirkés lecsó, húsos lecsó bodaggal (keletien kenyér), lecsós bab, lecsó nokedlivel, lecsó csuszatésztával, babos tészta lecsóval, krumplis lecsó. 94
