Bereznai Zsuzsanna: A népi táplálkozás hagyományai Székelyszentkirályon - Libelli Transsilvanici 11. (Kecskemét, 2015)
A kávé - Levesek, mártások, főzelékek
Lassan fő fedő nélkül, s akkor olyan szép, tiszta levesse lesz. Ha megfőtt, akkor leszűrjük. Egy tojásból liszttel laskát csinálunk, zabszem alakút, és belefőzzük. A főtt húst megszórjuk sóval, borssal, paprikával, és összevegyítjük egy kicsit, utána átsütjük a tepsibe’. Utána odatesszük a kályha szélire, hogy álljon a melegen. Ezt krumplival esszük. A hajába’ főtt krumplit meghámozzuk, szeletekre vágjuk, paprikás zsírba tesszük bele, megsózzuk. Régen csak hagymás zsír vót, édesanyám csak jó apróra megvágta. Rendesen megpaprikázzuk, hogy szép piros legyen. Bálint Julianna lakodalmi ebédjén, 1962-ben így készült a húsleves majorsághúsból: Száz személyre kellett tizenkét tyúk, két darab ötvenliteres fazék kellett, hat-hat tyúk volt az ötvenliteres fazékban, hogy abból jó leves legyen. De az én lakodalmamban csak körülbelül hatvanan voltak, akkor nem voltak olyan nagy lakodalmak. Egészben tették bele a húst az én lakodalmamban, aztán később már feldarabolták, és cérnával összefűzték. Amikor az én lányomnak volt a lakodalma, újból egészbe’ tettük bele. Zöldségek kerültek még bele: murok, petrezselyem [gyökér], celler, karalábé, hagyma, fokhagyma, paprika. Forró vízzel tették föl... Először fölforralták a vizet, akkor tették bele a tyúkot, s utána a zöldséget. A tyúkokat úgy vették ki, ahogy megfőttek, mert nem egyidősek voltak. Házilag gyúrt csigatésztát, bordás laskát főztek bele. Van az a szövőborda, s azon csináltuk orsóval a lakodalom előtt. A rokon asszonyok összejöttek vasárnap délutánonként, két vagy három vasárnap kellett. Most is házilag csinálják, de vagy zabszem vagy hosszú metélt tésztát. Akad példa olyan sajátos ízlésre is, amely szerint nem tesznek főtt tésztát a húslevesbe, hanem a zöldségekkel együtt fogyasztják: A kifőtt tésztát nem szeretem... Az olyan leves nem kő’ nekem... A hagyományokhoz ragaszkodó idős asszonyok háromféle levesbetétet, laskát ismernek: a cérnametéltet (sima laska), a csigatésztát (bordás laska) és a kockatésztát (zablevelű). Ebben a kérdésben nem keresték a változatosságot, újabb levestészta-féleségek nem kerültek be a konyhába: Nem vótam én olyan, hogy házaljak... Se gyerekkoromba’, se most... Libaleves Hagyományos szokás a faluban, hogy húsvétra egyesek libát vágtak, és libalevest főztek. Ügy készült, mint a többi majorságleves, és szulacskó (cérnametélt) volt a levesbetét. Birkahúsleves: Tokánleves A tokánleves birkahúsból készült savanyú leves, mely egytálétel volt, kenyérrel fogyasztották - egy tányérral-kettővel, kinek mennyi kellett. Vegyes csontos birkahúsból készült, amelyet apróra feldaraboltak. Egy lábasban zsíron hagymát dinszteltek, beletették a megsózott csontos húsdarabokat, felengedték egy kevés vízzel, babérlevéllel ízesítették, majd megpárolták. Megkell rántani hagymásán azt a birkahúst. 86
