Bereznai Zsuzsanna: A népi táplálkozás hagyományai Székelyszentkirályon - Libelli Transsilvanici 11. (Kecskemét, 2015)
Néhány szó Székelyszentkirályról és vidékéről
NÉHÁNY SZÓ SZÉKELYSZENTKIRÁLYRÓL ÉS VIDÉKÉRŐL1 A magyar helységnévadásban - miként a keresztény Európában mindenütt - a kora középkorban, a kereszténység felvétele után nagy szerepük volt a patrocíniumi helységneveknek. Vagyis számos falu annak a szentnek a nevét kapta meg, amelynek tiszteletére szentelték a templomát. Szentkirály ezek közé a falvak közé tartozik. Szentkirálynak azokat a falvakat nevezték, amelyeknek temploma a Szent István (és Szent László) titulust viselte. Székelyszentkirály első templomát az államalapító magyar király, Szent István tiszteletére szentelték fel. Majd az egymást követő szentkirályi templomok megőrizték a Szent István titulust - a mai templom is a hagyományoknak megfelelően van felszentelve. Ezért tartják a szentkirályi templombúcsút augusztus húszadikán. A történelmi Magyarország területén ötvenkét Szentkirály nevű helynév foglalható adattárba.2 A XIX. század végén és a XX. század elején a Magyar Királyi Belügyminisztérium óriási előkészítő munka árán helységnév-katasztert szentesített. Ha egy helységnévből 10-20 vagy akár 30-40 is volt a Kárpát-medencében, azok elé jelzőt állandósított. Ekkor lett a Szentkirályokból Sepsiszentkirály, Csíkszentkirály, Székelyszentkirály; a Szentlélekekből Kézdiszentlélek, Csíkszentlélek, Székelyszentlélek és a többi. A Székelyszentkirály névalakot 1905-ben tette hivatalossá a belügyminiszter. Ezt megelőzően a falut egyszerűen csak Szentkirály néven emlegette a környék. Az udvarhelyszékieknek ez a Szentkirály volt a „Szentkirály”. Ellenben ha távolabbi tájon esett szó e faluról - például egy kolozsvári, szebeni, gyulafehérvári, szeredai hivatalban -, akkor meg kellett különböztetni a többi Szentkirálytól. Ennek kiváló módja volt a székbeli elhelyezés: „Possessio Szentkirály in Sede Siculicali Udvarhely”. Magyar szövegben ez rövidült az „Udvarhelyséki Szentkirály”-ra vagy Udvarhely-Szentkirályra. Új keletű román neve a magyar Szentkirály név fordítása: Sáncrai. Székelyszentkirály kb. öt kilométerre fekszik Székelyudvarhelytől, áthalad rajta az Oroszhegy felé vezető út. Évszázadokon át, amikor a szabadalmas jogállású Székelyföld székekre tagolódott, Székelyszentkirály Udvarhelyszékhez tartozott. Amikor a magyar kapitalizmus közigazgatási reformja - jórészt 1876-ban - megszüntette a székeket, és a Székelyföldön is bevezette a megyerendszert, Székelyszentkirály Udvarhely vármegye kötelékébe került. Amikor a román közigazgatás 1968-ban megteremtette a ma is fennálló megyerendszert, Székelyszentkirály Hargita megye része lett. Ebben az esztendőben veszítette el a falu közigazgatási önállóságát azzal, hogy része lett egy romániai típusú „községnek” a felszámolandó kis falvak társaságában. Tehát Székelyszentkirály Oroszhegy „községközponthoz” tartozik Fancsal, Székelyszenttamás, Ti- bód, Ülke, Üknyéd falvakhoz hasonlóan. 1 E fejezet történeti adatainak forrásai a hivatkozásokon kivül: BÁRTH János kéziratos jegyzetei és szíves szóbeli közlései. 2 KRISTÓ Gyula, 1978. 475-480. 7
