Bereznai Zsuzsanna: A népi táplálkozás hagyományai Székelyszentkirályon - Libelli Transsilvanici 11. (Kecskemét, 2015)
A mindennapok és a kitüntetett alkalmak táplálkozási rendje
Ám a disznótor ezzel még nem ér véget: Ha jól sikerül a disznótor, akkor nótázás követi. Ilyenkor az egész testvériség összejön. A rokonság beosztja, hogy mikor kinél van a disznótor. És néhány nap múlva kölcsönösségi alapon egy másik rokoni háznál folytatódik a karácsony előtti disznóvágások sora. A kóstolóosztogatás szokásának is igen régi hagyománya van kölcsönösségi alapon: Nemcsak a disznótorba’ segítőknek, hanem a szomszédoknak is adunk, a közeli szomszédoknak, és akiktől kaptunk: komák, komaasszony - komáéktól, anyósom testvérjéktől, közeli barátoktól, mi hét-nyolc helyre adunk. A véres-májas a családnak kevés marad, mivel nem teszünk sok rizsét hozzá, három-négy étkezésre marad, mert elosztogatjuk. De meg is unnánk, ha mindig azt kellene együk. Ha hetente két helyről kapunk, az újdonság, s az olyan jólesik, főleg az első disznóvágás. Ki legelsőbben vág, és kóstolót küld, az a legfinomabb. Ünnepek és jeles napok Kalendáriumi ünnepek és jeles napok A római katolikus székelyszentkirályi parasztság az egyházi év ünnepeihez és jeles napjaihoz kötődő hagyományos étkezési szokásokat az 1970-80-as évekig megtartotta, és számos mozzanatát napjainkban is őrzi. A katolikus egyházi év kezdete az advent, a karácsonyra való felkészülés ideje. A karácsony előtti hetekben zajló disznóvágás célja nemcsak a következő évre való tartós sertéshús előállítása, hanem a karácsonyra való fontos előkészület is egyben. Ádám és Éva napját, karácsony böjtjét a szentkirályiak karácsony szombatjának nevezik, amikor a gazdasszony és a család nőtagjai egész nap sütnek-főznek az ünnepre. Az 1950-es évekre vonatkozó visszaemlékezés: Karácsony szombatján a gazdasszony úgy osztotta be a munkáját, hogy a kalács karácsonyra meg legyen sütve, a töltelékes káposztát előkészítette, a karácsonyfáról gondoskodott. Szaloncukrot nem lehetett kapni. Vágtuk akkor itt a papírlapot, bécsomagoltunk valamilyen cukorkát, s kinek hogy... Olyat is hallottam, hogy puliszkát csomagolt bé vagy mást, egy fadarabot... De hogy legyen meg a szimbólum, a fenyőfa... A vallási előírásnak megfelelően a böjtöt az éjféli miséig kellett tartani. Ezért reggelire nem fogyasztottak sem zsíros, sem húsételt, ám tojást és túrót ehettek. Legtöbb háznál tejes puliszka vagy lekváros puliszka, a tehetősebbeknél puliszka és tejes kávé volt a reggeli. Mivel a gazdasszony ezen a napon sütötte az ünnepekre a kenyeret, a kalácsot és a tejfölös vagy tejszínes lepényt, a tejszínes lepényt már reggelire megkóstolhatták. Ebédre többnyire egy böjtös fuszulykaleves került a tányérba, ám a gazdasz- szonynak többnyire még ennek elköltésére sem volt ideje. Böjt vót... Karácsony szombatját úgy mondták édesanyámék, hogy karácsony vigíliája. Reggelire vót tojás, puliszka is mehetett, jó szívvel, igen... Az ebéd fuszulykaleves, minálunk, ha pénteken főztük, annyit főztünk, hogy szombatra es jusson. 33
