Bereznai Zsuzsanna: A népi táplálkozás hagyományai Székelyszentkirályon - Libelli Transsilvanici 11. (Kecskemét, 2015)
Főtt tészták - Sült tészták és sütemények
Az olajos pityóka nagyböjti étel volt, különösen nagypénteken került sorra. A karikára vágott főtt krumplihoz és vöröshagymához olajat kevertek, sóval fűszerezték. FŐTT TÉSZTÁK A hagyományos szentkirályi paraszti konyhán a főtt tésztaételek és a levesek tésztabetétei egyaránt frissen gyúrt tésztából készültek. A szegényparaszti háztartásban nem volt annyi tojásfelesleg, hogy az éves száraztészta tartósításához is elegendő lett volna. így tarhonya sem készült. A csigatésztát egy-egy kisebb adagban állították elő a közvetlen felhasználást megelőzően. A levesbetétek között előfordul a házilag gyúrt csigatészta (bordás laska), a hosszú cérnametélt (hosszú metélt, szulacskó) és az apró, rombusz alakúra vágott (zabszem) aprótészta. A főtt tésztákhoz elsősorban a széles metélt (széles laska) illik. A kedvelt főtt tészták közé tartozott a sós vagy édes tehéntúróval és az ordával ízesített laska, a káposztás laska, a szilvaízes vagy szilvás laska, a mákos vagy diós laska. A cukros laska ízesítésére kristálycukrot használtak. Egy tojás, víz és liszt hozzáadásával két levél laskát csináltam. Mondta édesanyám, ne nyújtsam ki vékonyra, vastagabb szeletekre kellett vágni. A szilvás gombóc és a nudli is általánosan ismert. A tehéntúrós galuska ugyancsak gyakran fogyasztott, köznapi étel. SÜLT TÉSZTÁK ÉS SÜTEMÉNYEK A XX. század közepéig az édes sült tészták és sütemények fogyasztása a ritka alkalmak közé tartozott. Nem azért, mert nem kedvelték az emberek, hanem azért, mert a paraszti konyhákon csak ritkán tellett arra, hogy cukrot vásároljanak, és még az 1960- 70-es években is gondot jelentett a beszerzése. A Székelyföld napjainkig legjellegzetesebb ünnepi kalácsa, a kürtőskalács ott a XVII. században honosodott meg - ám ez a sült tésztaféleség ókori európai eredetre vezethető vissza. A sziléziai Fritz Hahn kutató szerint már az ókori görögök is sütöttek ehhez hasonló tésztaféleséget: a Dionüszosz-ünnepek keretén belül a parázs felett gabonaőrleményből, spirálszerűen a rúdra tekert kenyérfélét készítettek. Természetesen a rómaiak is átvették a görögöktől. Maga a sütési mód pedig lényegében a hússütést utánozta.51 Erdélyben a kürtőskalács az elit kultúrából épült be a népi gasztronómiába, napjainkban pedig reneszánszát éli. A székely kürtőskalács elsősorban a német közösségek felől, nyugatról terjedhetett el a magyar nyelvterületen.52 51 POZSONY Ferenc 2013. 157. idézi: HAHN, Fritz 1964 52 POZSONY Ferenc 2013. 162-163. 101
