Deme Ágnes: A széna szerepe Csíkszentgyörgy népének gazdálkodásában - Libelli Transsilvanici 10. (Kecskemét, 2013)
Kaszáló- (és széna) típusok
ménye”,4 a település lakóinak különösen hatékony összefogását kívánta. Az erdei kaszálókon sarjúkaszálásra csak nagyon ritkán van lehetőség. A nagy távolság, ami a falutól elválasztja a havasi kaszálókat, lehetetlenné teszi az istállótrágya alkalmazását. Informátoraim általában egyet értettek abban, hogy az erdei területek a leggyengébb minőségű szénát adják. Ez (is) az időjárással magyarázható. Magasabban ugyanis zordabb az éghajlat, hidegebb a levegő. Hangsúlyos körülmény még, ha az erdei kaszálók alacsony presztízsének okait vizsgáljuk, hogy a Kollektiv alatt” a juhtartó gazdák kénytelenek voltak kaszálóikat elhanyagolni. Sok havasi kaszálót visszahódított az erdő. A szénacsinálás szoros összefüggéseket mutat a tradicionális székelyföldi gazdálkodás egy másik elemével, a juhtartással. A tavasztól őszig a havasi legelőkön tartózkodó juhsereg útja egyáltalán nem közömbös a széna takarmány minősége szempontjából. Ahol az állatok védelmére ideiglenesen felállított kosár található, ott a juhok trágyája garantálja a következő évi takarmány jó minőségét, sőt, a másodszori betakarítás, a sarjú kaszálásának lehetőségét is. Kosár alkalmazása nélkül, a havasokban erre nem kerülhetne sor. Kettőnél többször nem lehet egy évben kaszálni, bár Nagy Jenő magyarvalkói feljegyzése szerint5, a sarjút időnként még követheti a fattyusarju. Csíkszentgyörgyön harmadik kaszálásra nincs lehetőség, esetleg az alacsony fekvésű területeken, és ott is csak a vetett takarmánynövények, például a lucerna esetében. Ellentétben az alföldi területekkel, ahol „túlsúlyban volt az évenként kétszeri kaszálás”6, az erdélyi havasokban ez sosem volt magától értetődő. Az erdei szénafű egyetlen trágyázási lehetőségét tehát a juhok biztosítják, esetleg szóba jöhet még a műtrágya, de utóbbit nem szívesen alkalmazzák. A műtrágya kiszórása többek között azért sem célszerű, mert kipusztítja a gombákat, amik természetes állapotukban mindig bőségesen nőnek a legelőn. Ha nem használnak műtrágyát, akkor mindig szedhető rókagomba, medvegomba (vargánya), csiperke, fenyőalja, galambgomba, őzlábgomba, őszipisztiric. A frissen összegyűjtött gomba kiváló étek a kaszások számára, pörköltnek hagymával, esetleg túrósán megsütve „finomabb, mint egy szelet hús A havasi szénatermést gyakran nevezték alacsony tápértékűnek, mohosnak, szőrfüvesnek. Az elnevezés érzékelteti, hogy az erdei szénában nagy számban képviseltetik magukat a szúrós növények. Jellemző, hogy a havasi szénára használt román szó jelentése „disznószőr”. Az erdei szénát nevezik még sátésnak, a gombolyagsáté elnevezésű, nagy arányban előforduló növény miatt. A havasi kaszálón nőtt széna általában gyenge minőségű, etetésre csak kevésbé alkalmas. Persze ez sem kizárólagosan igaz, hiszen a havasi kaszálók lentebb fekvő területein, vagy vízerek mellett egészen jó széna is nőhet. Völgyfeneken például, ahol kedvezőbbek az időjárási körülmények, a termés a mezei kaszálóéval is vetekedhet. Ez a termés az aprószéna, amely magasabb tápértékű, lapisabb, vagyis több benne a levél. A domboldali szénának viszont előnyére válik, hogy általában tejesebb növényekből áll. Ennek megfelelően az az állat is jobb tejet fog adni, amelyik a domboldali szé4 IMREH István 1998. 26. 5 NAGY Jenő 1940.488. 6 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1979. 148. 8
