Deme Ágnes: A széna szerepe Csíkszentgyörgy népének gazdálkodásában - Libelli Transsilvanici 10. (Kecskemét, 2013)

Társadalomnéprajzi vonatkozások: egykori kalákák és mai örökségük

Haáz Ferenc telekfalvi megfigyelései szerint36 favillának az ősszel vagy tavasszal levágott nyírfa is kiválóan alkalmas. A szerszám fejénél látható három, vagy négy­szeres elágazás csak ritkábban hasítás, megnyitás következménye. A villa általában olyan ágból készül, ami természetesen nőtt a megfelelő formában. A fát még nedve­sen hajlítani kell, hogy feje a nyeléhez képest enyhe ívbe görbüljön. A hajlítási épü­let oldalában végzik, a leendő villa nyelét beszúrva a boronafa közibe. Kikötése dróttal, pattantyúval történik. A szerszámnak egy évre van szüksége, míg a megfele­lő ívbe hajlik. Az egy év letelte után, ha a szerszám nem reped meg magától, fejét hasítani kell. Ehhez fejszét, vagy félkéz fűrészt használnak. Utóbbi elnevezése arra utal, hogy egy ember tudja használni, nem úgy, mint például a kétemberes harcsafű­részt. A favilla felületének simítása kéz von óval történik, amely sok famunka elvég­zésére alkalmas. Használják például gereblyefogak készítéséhez is. A bogok egyen- getésére is kiválóan alkalmazható. Éle 43-44 cm, két fogója nagyjából 15 cm hosz- szú. A bogtöveket mindkét oldalról el kell dolgozni, különben a szerszám előbb, vagy utóbb megreped. A favilla ágait középtájon rögzítik egy fémgyűrűvel. Erre azért van szükség, hogy a nyél tovább ne hasadjon. A favilla állatetetéshez sokkal jobb, mint a vasvilla, hiszen nem sérti meg a jószág orrát. Szénatakarásnál a boglya­rakáshoz is jól használható. A favilla különösen masszív szerszám, egy emberéleten át is kitart. Ellentétben például a gereblyével, amelyet például fogainak gyakori kitörése miatt sokszor kell javítgatni. A fagereblyék és a favillák manapság szinte mindig megrendelésre készülnek el. Korábban azonban, a kommunista diktatúra évei előtt a fafaragó mesterek gyak­ran árulták portékájukat vásárokon is. Húsvét és karácsony előtt mindig nagy kira­kóvásárt rendeztek Csíkszentgyörgyön, ilyenkor a gereblyék is jó áron keltek el. Még jobb lehetőség volt a szerszámok eladására a szombatonként megrendezett szentmártoni barompiac, ahol természetesen az állatok mellett más értékek is gazdát cseréltek, tehát fagereblyék, favillák is. A fagereblye és favilla azon különleges kézi szerszámok közé tartoznak, ame­lyek használata a nagyfokú gépesítés mellett is elengedhetetlen. A termést a legtöbb helyen már gép kaszálja le, de bizonyos keskenyebb területeken, a muzsdákon még használnak kaszát. Itt a kaszálógép általában nehezebben hozzáférhető. A gép azon­ban a szénát rendetlenül hagyja szét, gyakran gereblyével kell összetakarni és meg­forgatni. Gereblyét használnak ahhoz is, hogy a kaszálógép alá igazítsák a füvet, ha az esetleg széltől, vihartól elhajlott. Társadalomnéprajzi vonatkozások: egykori kalákák és mai örökségük A gépesítés általános elterjedése nem vetett véget a szénamunka elvégzésére hagyományosan szerveződött társulásoknak. Új, bár a korábbiaknál lazább közössé­gek alakultak, amelyeket például egy-egy közösen használt kaszálógép tart össze. A szénamunka, vitathatatlan gazdasági jelentősége mellett fontos társadalmi esemény is, az egész család részt vesz rajta. Újabban a gazdák kevesebb napszámost fogadnak. Néhány évvel ezelőtt még gyakrabban vettek igénybe külső segítséget. 36 HAÁZ Ferenc 1942. 25. 24

Next

/
Thumbnails
Contents