Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)
IV. Temetkezési szokások
jelenlétében, de a liberát külön meg kellett rendelni. A szokás az 1960-as években szűnt meg. A sírokat ezen a napon letakarítják, felvirágozzák, gyertyákat gyújtanak. Ha az özvegy mélyen veszi a halálesetet, a halottmosdató vizet egy kisebb üvegben félreteszi, és az elhunyt hajából, arcszőréből is félrerak pár szálat.162A vizet titokban magával viszi a gyászmisére, úgy imádkozik. Ha a családban újabb haláleset következik be, a vizet tűzre önti. A halál évfordulóján szobája magányába zárkózik, előveszi a halott hátramaradt holmiját. Az asztalnál gyertyát gyújt és imádkozik, elmélkedik, beszélget az elhunyttal: most veled vagyok teljesen. Ha megkérdezünk egy igen idős ozsdolai embert, nagy valószínűséggel be tud számolni legalább egy olyan találkozásról, mely hazajáró lélekkel vagy lüdérccel esett meg. Leggyakoribbak az álombéli találkozások és a hangok: „így söprögess, jó lesz!",,, Jó helyen vagyok, ne búsuljatok, imádkozom értetek”, „Oltsd el a villanyt, tőlem ne félj!” stb. Félig ember, félig állatalakban megjelenő szellemekről, lúdlábú legényről, szalmakalapos csikóról szóló történetekről is hallani. Aki megéteti (megmérgezi) magát, disznó képében tér vissza kísérteni, míg a mérges üveget meg nem találják.163 164 Tisztán emberi alakban megjelenő lelkekről ritkán szól a fáma, legfeljebb csak direkt halotti előkérés (szellemidézés) ürügyén fordult elő. Úgy tartják, hogy a lélek az utolsó lélegzettel száll ki a testből, amikor az utolsó lélegzetet adja.164 Az idősebbek este nem öntik ki a vizet az udvarra, mert a halottak a ház körül vannak, nehogy lelocsolják őket.165 Az 1920-as években Borbáth Vince foglalkozott piritizmussal, asztaltáncol- tatással és szellemidézéssel.166 A vasszeg nélküli kerek asztalka köré tizenkét hívő embernek kellett ülnie. Ha az asztal nem mozdult, az idéző a bal hóna alatt tartott piros könyvével együtt az udvarra vonult, ahol az ördögök megsúgták neki, hogy a jelenlévők közül ki nem hisz az idézésben, kinek kell távoznia az asztal mellől. Az asztal az idéző kérdéseire válaszolva koppantásokkal válaszolt (hány éves az elhunyt, stb.). Borbáth Vincét esténként és ünnepnapokon valósággal megtámadták a fehérnépek, mindenki tudni akarta él-e a frontra vonult kedves, hogy alakult a távoli, beteg rokon sorsa, vagy látni szerette volna elhunyt édesanyját. Az asztal köré ülőknek az idéző meghagyta, hogyha a halott bejön az ajtón, egy szót ne szóljanak hozzá, ne mozduljanak az asztal mellől. Rövid szeánsz után az előkért halott bejött a szobába, abba a ruhába, amiben eltemették. Megállt az ajtóban, majd pár perc múlva távozott. Borbáth Vince vörös könyve 1944-ben, a falu közel 40%-át felemésztő tűzvésznek esett áldozatul. 162 A halottmosdató vizet a magyar nyelvterület egészén károsnak, rontó hatásúnak tartanak, így rövidtávon megszabadulnak tőle. Ezért különösen fontos ez az ozsdolai recens adat. 163 Háromszéki hiedelem szerint az agyonütött ember is állat képében jár vissza kísérteni. BALÁZS Márton 1942. 121. 164 A lélek és lélegzet kapcsolatáról lásd. KUNT Ernő 2003. 123-124. 205-219.; TÁNCZOS Vilmos 2006. 127-129. 165 Vö. JUNG Károly 1987. 159.; TÁNCZOS Vilmos 2006. 126. 166 A magyarországi spiritizmus történetének és rítusainak összefoglaló leírását adja TARJÁNYI Eszter 2002. 66
