Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)
III. Ünneplő falu. Az esztendő népszokásai
Vízkereszt (január 6.) a házszentelés „hivatalos” ünnepe. Az 1980-as évek előtt a pásztorjátékot is ezen a napon tartották. A vízkereszt régi ozsdolai forgató- könyve a következőképpen nézett ki: a plébános január első napjaiban kihirdette a templomban, hogy melyik falurészben melyik napon kerül sor a házszentelésre, hogy január hatodikára mindenhol végezzenek vele. A legszorgalmasabb ministráns gyerekek közül kiválasztották a csengettyűsöket és a vidimuszokat, akikkel a kántor megtanította a bekérező versikét. Január másodikán reggel már útra is keltek a házszentelők: két csengettyűs, három vidimusz, a pap, a kántor, a megyebíró és a harangozó. A csengettyűsök három-négy házzal előrébb haladva köszöntötték a háziakat: Tudjátok-e jó emberek, eljön a szent Kereszt, Eljön ma hozzátok örömet hirdetni. Mondjátok meg jó emberek Várjátok a Szent Keresztet? Az igenlő válasz után a csengettyűsök így feleltek: Most Isten veletek ti áldott, jó emberek, Hogy a Szent Keresztnek szállást engedtetek, Istennek áldása maradjon veletek. Ha a kaput zárva találták, vagy nem katolikus vallású volt a család, a csengettyűsök krétával keresztet rajzoltak a kapura hogy a menet oda ne térjen be. A csengettyűsök távozásával a háziak felkészültek a Szent Kereszt fogadására. Előkészítették a tojást a harangozónak, a kepét102 a megyebírónak, majd gyertyát gyújtottak, hogy jövőre hosszú legyen a kender. Mikor a házszentelők ünnepélyesen bevonultak a kapun, a háziak letérdelve, imára kulcsolt kézzel várták őket, majd megcsókolták az eléjük nyújtott keresztet. Amíg a pap szentelt vízzel meghintette a házat, a kántor a bejárati ajtóhoz lépett, és krétával felírta az ajtófélfára: +GMB+ majd az évszámot. A háziak ezután süteménnyel, itallal kínálták a házszentelőket, a megyebírónak pedig kifizették az évi egyházadót. Ha a vendéglátók leánya a ministránsok- nak egy-egy darab fonalat is adott, a legények azt kiáltották: Jó fonó! Jó fonó! Korán felkelő, jó igyekvő, Király legyen az ura! Négy lovas hintán vigyenek férjhez! Ha a fiúk nem kapnak fonalat, ekképpen gúnyolódtak: Rossz fonó! Rossz fonó! Délig aluvó, hamuba kotoló! Katlanba heverő! Tejfelnyaló! Tyukganés tajigán vigyenek férjhez!103 102 Az egyházi adó régies neve. 103 BALAZS Márton 1942. 102. 37
