Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)
III. Ünneplő falu. Az esztendő népszokásai
Szent Család járás, betlehemezés és kántálás, majd a vízkereszt, egyaránt a (4) házhoz jön az áldás... kategóriájába került egymástól némiképp elkülönítve, saját belső céljuk és törvényszerűségeik szerint vizsgálva. Ugyanakkor a húsvéti kókonya, víz és tűzszentelés a (2) templomi szentelmények..., a locsolkodás pedig a (4) házhoz jön az áldás... címszó alá került. A továbbiakban az ünnepeket a felvázolt kategóriák szerint, fő és mellékfunkcióik elkülönítésével vizsgálom meg. Időjósló és „dolgos napok” Időjósló nap alatt azt a szentek napjaihoz vagy egyszerű névnaphoz kötődő 24 órás terminust értjük, amikor a népi megfigyelések szerint a természet változásaiból (eső, jég, napsütés) hosszú távú következtetések vonhatók le az időjárásra és a terméshozamra vonatkozóan (például 40 napig esni fog, jó lesz a krumplitermés, korán jön a tavasz). A dolgos napokhoz mindig valamilyen, a termékenység érdekében végrehajtandó speciális cselekedet kötődik (ültetés, aratás stb.). A jó időben végrehajtott mezőgazdasági munka várhatóan eredményes lesz. Az Ozsdolán gyűjtött szokásanyag java része a teljes magyar nyelvterületen előfordul és megtalálható, többek között Bálint Sándor Népünk ünnepeiben, Karácsony Molnár Erika Jeles napok, ünnepi szokások valamint Makkai Endre és Nagy Ödön Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez című munkájában utána kereshető. Az esztendő első időjósló megfigyelése a Vince napi napsütés (január 22.) a bő krumplitermés összefüggésére vonatkozik: ha szép lesz / megfémlik Vince, megtelik a pince. Ha viszont Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (február 2.) a medve visszabújik a barlangjába, hosszan elhúzódik a tél. Ugyanez a megfigyelés érvényes Mátyás napjára: ha február 24-én jégtörő Mátyás megolvasztja a patakot és sáros lesz a liba lába, még hosszú télre kell számolni. Ha a patak ezen a napon csordogál, akkor Mátyás befagyasztja. Pünkösd havában a fagyosszentek (Szervác, Pongrác, Bonifác) és Orbán napján (május 25.) megnő az utófagyok veszélye. Az ozsdolaiak az Orbán naptól különösen tartanak. Ezen a napon tüzet raknak a gyümölcsösbe, hogy ne fagyjon el a virágkezdemény: Orbánnal vigyázni kell, mert fagyot hoz. Haragosaiknak dühösen vágják a szeme közé: az Orbán hidege vegyen el! Május havában még Eszter késleltetheti a tavasz érkezését: ha megcseppen Eszter (május 24.), hideg idő várható. Nyár elején a Medárd napi esőt (június 8.) negyven napos égi áldás követi. Szent László (június 27.), valamint Péter és Pál napján (június 29.) többnyire esni szokott a környéken, de különleges megfigyelés már nem kötődik ezekhez a napokhoz. A klasszikus Pál fordul köddel, ember hullik döggel formulát az ozsdolaiak csak szójátékként használják. Ha nyár közepén Margit lepisili magát (július 13.), harminc napos esővel számolnak. Az Illés napi égzengéshez (július 20.) több apró megfigyelés is köthető. Ha Illés dörög, a mogyorónak nem lesz bele, hosszú őszre kell számítani, Ferenc napján pedig hóesés lesz: Illés dörget, Feri koppant. Katalin napjára többnyire megjavul az idő (november 25.): Katalinnak is van még egy szép nyara. Ha ezen a napon jég vagy hó esik, fekete karácsony lesz: Katalin kopog, karácsony locsog. A Ferenc napi hóolvadás (december 3.) jó jelnek számít: sároso33
