Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)

III. Ünneplő falu. Az esztendő népszokásai

házasságot felbonthatatlan életegységnek tartja. Megesküdtél? Esküt mondtál? Ahhoz hű kellett legyél. Ha fát hasogattak rajtad is, ott kell éljél. A karikagyűrűt a bal kéz gyűrűsujján hordják, ha elválnak, a gyűrű a jobb kézre kerül. Annak ellenére, hogy Ozsdolán a válást még napjainkig is egyfajta szégyennek, kudarcnak könyvelik el, a felbontott házasságok száma együtt növekszik az országos tendenciákkal. Az ozsdolai emberre a kiegyensúlyozott és a maga egyszerűségében megkapó családi élet jellemző. Nagy örömmel ünnepük a nagyobb házassági évfordulókat, misével, gyónással és áldozással köszönik meg az együtt töltött éveket. A második világháborúig volt szokásban, hogy a feleség az ötvenedik házassági évfordulón - az új asszony és gyermekágyas anya avatásához hasonlóan-, gyertyásan kerülte meg a főoltárt.

III. ÜNNEPLŐ FALU. AZ ESZTENDŐ NÉPSZOKÁSAI

Az ozsdolaiak a naptárra pillantva nem hónapokban és a napok számában mérik az esztendő haladását, hanem Balázs, Szent György, Gyertyaszentelő Boldog- asszony napjában, Karácsony, Húsvét és Pünkösd közeledtében. Az ünnepek az esztendő mérföldkövei, melyekhez meghatározott, csak akkor végrehajtható cselekedetek (gyertyaszentelés, kókonyavitel stb.), kiemelt emlékezési idő (március 15.), vagy jósló megfigyelések társulnak. Gizella napjának közeledtével előkészítik az uborkát a vetéshez, mert ekkor fog nagyra nőni. Kisboldogasszony előtt az ozsdolaiak mindent elrendeznek a ház körül, mert régi fogadalmuk szerint dologtiltó ünnep következik.

A hétköznapokat is megszenteli a nagyobb ünnep közelsége: a várakozás, a készülődés, a lelki megújulás felerősödő igénye. Az ünnepekkel gyakran együtt jár a böjt és a munkatilalom. A pihenés és a test kímélete felkészíti a lelket az ünnep befogadására, átélésére, elvonja a figyelmet a mindennapok gondjaitól. Az emberek nem csak várnak egy-egy ünnepre, de el is vártak tőle valamit: a szent napján forduljon kedvezőre az időjárás, a szentelményektől enyhüljön a betegek fájdalma, szálljon áldás és védelem a házra és a ház népére. Bár az „ünnepek” gyakran csak időjárásra vonatkozó apró megfigyelések, mégis szentek, mert kiemelkednek a hétköznapok sorából.

Az esztendő népszokásait a hagyományos, időrendi sorrend helyett hét tematikus kategóriába csoportosítottam:

1. Időjósló és „dolgos napok”

2. Dologtiltó napok

3. Templomi szentelmények és a szakrális védelem ünnepei

4. Házhoz jön az áldás: jókívánságok, egymás megszentelése

5. Templombúcsúk, búcsújárás

6. Szerelmi bohóságok, böjtök és mulatságok

7. Az egyén és a nemzet emlékező ünnepei

A rendszerezés gyengesége az ünnepek multifunkcionalitása, mely a Bálint Sándor óta érintetlenül hagyott, koherens ünnepkörökből adódik. Jelen értekezésemben mégsem kellett nagy erőszakra vetemednem, hisz például a karácsony előtti

32