Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)

I. Születés

romszor keresztet vet a szemre. A betegnek hátralevő életében tilos a teknő alján maradt tésztából készített cipóból, az úgynevezett vakarából ennie.41 A zavaró szemölcsöt véren járó fecskefű nedvével kezelik, de létezik egyéb mód is a nem kívánt foltok eltávolításra. A sümölcsök fölött egy vékony cérnával annyi lófarkat, bogot vetnek (csomót kötnek), ahány szemölcsöt el akarnak tüntetni. Minden egyes bogozáskor a specialista rámondja: ez a sümölcs múljon el. Ha vég­zett, a cérnát az ujjaival összesodorja, és kimegy az udvarra. A csepegő (eresz) víz­elvezetőjénél egy kisebb gödröt ás, amibe a sodrott cérnát beledobja, majd megta­possa. Ezután a specialista elsuttogja az egyik kedves imáját és a következő formu­lát: amikor ez a kötő elrohad, addig a sümölcs is mind eltűnik, majd betemeti a göd- röcskét. A népi orvoslás mágikus vonatkozásaitól némileg eltávolodva a továbbiak­ban röviden ismertetem a mindennapi gyermekgyógyászat hagyományos gyakorla­tát. Ha a gyermek belázasodik, testét ecetes-vizes vagy savanyú tejjel bekent lepe­dőbe csavarják, talpára és tenyerére ecetes rongyot, tormalevelet vagy krumpli­reszeléket kötnek. A láz lehúzásának másik módja, hogy egy szőtt zsákba rozslisztet hintenek és azt egy-két órára a gyermek testére húzzák. Torokfájás ellen sóval és kamillával gőzölnek, sós borszesszel átitatott kockacukrot szopogatnak. Köhögésre diókulcsot, hagymát, szamárcsipkét és babérlevelet főznek össze, teaként fogyaszt­ják. Erős hasfájás enyhítésére pálinkával átitatott rongyot körnek a gyermek köldö­kére. A gilisztás gyermekkel répalevet itatnak, a csípás gyermekszemet pedig anya­tejjel kezelik.42 A külső sérülések, horzsolások kiváló gyógyszere a szeszbe áztatott, fehér Boldogasszony liliom. A II. világháború előtt még szokás volt a súlyosan beteg gyermek kereszt­nevének megváltoztatása. A névváltoztatás célja a gyermeket gyötrő, ártó szellemek megtévesztése volt. Úgy vélték, hogy a beteg meggyógyul, ha más nevet kap.43 Ha a gyermek kigyógyult a kórságból, többé nem szólították a régi nevén. Ez a szokás komoly kavarodásokat okoz napjaink adminisztrációhoz, hivatalokhoz és anyaköny­vekhez kötött, bürokratikus világában. Hiszen még napjainkban is élnek Ozsdolán olyan idősek, akik egy gyermekkori betegség folyományaként új keresztnevet kap­tak, de a változást a szülők semmilyen hivatalban nem jelezték. Asszonyavatás A Rituale Romanum átmentette és újragondolta a középkori eredetű asz- szonyavatás szokását, tagadta az asszony tisztátalanságát, és küzdött a gyermek­ágyas anyát érintő, hátráltató tilalmak ellen. A Székelyföldön is ismert, majd a hat­vanas években javarészt kikopott szokás rekonstruálásakor számos, napjainkig is 41 A vakarából gyakran csináltak a gyermekeknek játékos, madárformájú sült cipót. 42 KISS József 1989. 39. A himlős gyermeket a régi öregek piros rongyba csavarták mondván, hogy pirosnak piros az ellenszere. 43 Óvónevekről és névváltoztatásról bővebben lásd. SOLYMOSSY Sándor 1927., ZLINSZKY Aladár 1927. 17

Next

/
Thumbnails
Contents