Bereznai Zsuzsanna: Népi táplálkozási szokások Ozsdolán - Libelli Transsilvanici 6. (Kecskemét, 2010)
Tartósítás, tartós étkezési alapanyagok
linkát. Az áfonyapálinkát hasmenés ellen alkalmazták: három reggel egy-egy kiska- nállal bevéve megszűnteti a bajt. A románok körében kedvelt volt a köményes pálinka, a timior. Ehhez megvették a natúr szeszt a boltban, a cukrot egy lábasban megpergelték pirosra, azaz kara- mellizálták. A köménymagot megfőzték - két-három-négy litert készítettek — leszűrték, hozzáadták a karamellizált cukrot és a szeszt. Egy rész szeszhez két rész vizet öntöttek. A köményes főzetet víz helyett tették hozzá, hogy legyen jobb íze. Répapálinkát is készítettek: megfőzték a cukorrépát, málélisztet, főtt pityókát, és élesztőt adtak hozzá. Ezt a masszát főzték ki pálinkának. Must és bor Ozsdolán nem termett sok szőlő, de a ház körül sok helyen látunk kapura felfuttatott szőlőt vagy szőlőlugast. Ha nem volt elegendő szőlő a családban, az is előfordult, hogy vásároltak szőlőt, és bort vagy mustot készítettek. Mivel Ozsdolán nem termett sok gyümölcs, a főleg almából vagy körtéből készült gyümölcsbornak nem alakult ki hagyománya. Az adventista családokban nem volt szokás alkoholos italokat inni. Az ünnepi ital náluk a must volt, melyet tartósítottak is. A mustot habzásig felfőzték, szalicilt tettek bele, majd száraz dunszba tették. A bor felhasználása gyógyításhoz is kapcsolódhatott. A meghűlt beteggel édes forralt bort itattak. Az is előfordult, hogy a rebarbara gyökerét nyolc napig borban áztatták, meleg helyen tartva - az így keletkezett gyógyító oldat a sárgaság gyógyítására volt alkalmas. Sör A XX. század első felében még a házisör főzésére is vállalkoztak az ozsdo- laiak, a gazdasszonyok feladata volt. A sört a vadon termő komló virágával ízesítették. A vadkomló megtermett a réteken, a virágát ősszel leszedték, tarisznyába tették, és hazavitték. A cukorrépát kockára vágva megfőzték üstben édes lének. Az apróra vágott cukorrépát teljesen sűrűre kellett főzni, majd leszűrték úgy, hogy a vizet kinyomkodták a répadarabokból. A megmaradt levet addig főzték tovább, míg teljesen besűrűsödött, a méz sűrűségéhez hasonlított. Ebben a lében, vagyis a melaszban főzték meg a komló virágát, amihez élesztőt adtak hozzá. Ez a sör nélkülözte az árpából készült malátát, technológiája az igen régi hagyományra visszavezető méhser készítésével mutat rokonságot. Itt a vízzel hígított méz helyett a melaszt alkalmazzák, a komló virágával ízesítik, az erjedést pedig az élesztő segíti elő. Szörpök A különféle gyümölcsből készült szörpök az 1940-50-es évektől váltak szokásossá. Házilag málna- és eperszörpöt, bodzavirágszörpöt, ritkábban ribizliszörpöt 75
