Bereznai Zsuzsanna: Népi táplálkozási szokások Ozsdolán - Libelli Transsilvanici 6. (Kecskemét, 2010)
Előszó
ELŐSZŐ Ozsdola háromszéki magyar falu Erdély legkeletibb csücskében, Kézdivásár- hely és az Ojtori-szoros közelében, a Háromszéki havasok lábánál. Székely lakói évszázadokon át határvédő feladatokat láttak el. 1896-ban a falu 19 945 kataszteri holdas határából 15 129 holdat havasi erdő borított. 951 hold pedig hegyi legelőként hasznosult. A maradék területből 1919 holdat szántóként, 173 holdat kertként, 1331 holdat rétként, 442 holdat nem termőként tartott számon a mezőgazdasági statisztika. Az 1910. évi magyar népszámlálás idején a falu 2633 lakosából 2441 fő magyarnak, 191 fő románnak, 1 fő „egyéb”-nek vallotta magát. 2354 lélek római katolikusnak, 197 személy görögkeletinek számított. Akadt még a lakosok között 21 görögkatolikus, 40 református és 21 izraelita. Az 1992. évi román népszámlálás alkalmával a 3262 ozsdolai lakosból 3013 fő magyarnak, 180 fő románnak, 69 fő egyébnek vallotta magát. 2922 lélek a római katolikus egyház, 170 személy a görögkeleti egyház hívének számított. 54-en az adventisták, 76-an a pünkösdisták számát gyarapították. A statisztikák „magyarénak és „római katolikusénak jelzett kategóriáin belül a XX-XXI. század fordulóján körülbelül 800 főt „cigányéként emlegetett a köznapi szóhasználat. Jakab-Fancsali Kálmán ozsdolai plébános és a lokálpatrióta Zsögön Mária hitoktató többszöri biztatására 2008 elején magyarországi kis kutatócsoportot szerveztem Ozsdola néprajzi és történeti kutatására. A kutatócsoport tagjai 2008. június 27. -július 6., 2008. október 10-19. és 2009. május 23. - június 1. között végeztek szervezett, közös terepkutatást Ozsdolán. A kutatómunkát utaztatással a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet, szállásadással pedig az ozsdolai római katolikus plébánia támogatta. 2008-ban úgy terveztem, hogy a megszülető tanulmányokból egy viszonylag nagy méretű ozsdolai tanulmánykötetet szerkesztek. A munkálatok előrehaladtával azonban olyan nehézségek mutatkoztak, amelyek kétségessé tették a tanulmánykötet megvalósításának lehetőségét. Többek között 2009 második felében valószínűvé vált, hogy egy nagy kötet kinyomtatásához nem sikerülne összegyűjtenem a szükséges nyomdaköltséget. Ezért 2010-ben elhatároztam, hogy az ozsdolai „nagy” kötet ideáját feladom, és az ozsdolai tanulmányok némelyikét a Kecskeméten megjelenő Libelli Transsilvanici című füzetsorozatban - az anyagi lehetőségeknek megfelelően — egyenként bocsájtom útjára. Bárth János néprajzkutató Kecskeméten, 2010-ben, Avilai Szent Teréz ünnepe táján 5
