Bereznai Zsuzsanna: Népi táplálkozási szokások Ozsdolán - Libelli Transsilvanici 6. (Kecskemét, 2010)

A mindennapok és az ünnepi alkalmak táplálkozási rendje

A lakodalom napja hagyományosan vasárnapra esett, a XX. század közepétől azonban szombatra tevődött át. Az előkészületek már csütörtökön megkezdődtek: akkor sütötték a kenyereket, pénteken a disznó vágás zajlott, szombaton a bornyút vágták le. A hagyományos lakoma a vacsora előtti kínálással kezdődött. Előételek még nem voltak, hanem kürtös kaláccsal és pálinkával kínálták a vendégeket. Ezt követte a húsleves, majd a töltött káposzta, s ugyancsak önálló fogásként tálalták fel a papri­kást. A kalács, a pálinka és a bor az egész vacsora alatt az asztalon volt. A különféle tésztákat, süteményeket éjfél után tették az asztalra, addig csak a kürtös kalácsot fogyasztották. Az 1930-40-es években a leggyakoribb süteményeket a linzertészták jelentették, melyek közül a legnépszerűbbnek a havasi kifli, aporonyó tészta (linzer­karikák lekvárral összeragasztva) számított. Az új keletű - magyar és román - éte­lek az 1960-as évektől jelentek meg a lakodalomban. Ma a lakodalmakat a kultúrházban tartják. Ott a vendégeket terített asztal várja, rajta különféle előételekkel és pálinkával. A házigazdák már az előételek gazdag kínálatával is igyekeznek kitenni magukért: feltűrt húsok (Stefánia-vagdalt) bélszín­hússal, kolbásszal, tojással vagy virslivel töltve, bécsi, azaz rántott disznóhús, több­féle kolbász, szalámi, sonka, kis gömb alakú aprófasírt, sajtok felszeletelve, kol­básszal töltött karaj, vékonka virsli felszeletelve, mindehhez paradicsom, paprika, mustár s a kosarakban szeletelt kenyerek. Az előételek fogyasztása több órán át is eltarthat, miközben folyamatosan ér­keznek a vendégek. A vacsora első fogása a csorba. A leves után a rostélyos követ­kezik: a kipotyolt húst bepácolják, lisztben megforgatják, és hagymás zsíron kisütik - rizst vagy makarónit adnak hozzá. A következő fogás a paprikás. Majd ezt követő­en egyszerre teszik fel az asztalra a töltött káposztát és a vegyes sültes tálcát. A sült- höz pityókát kínálnak, mely forró zsírban van megforgatva, delikáttal, borssal, pap­rikával, zöld petrezselyemlevéllel ízesítve. A menyasszonyi tortát éjfélkor viszik be: nagy tortát csináltatnak a cukrásszal, kicsi szekéren viszik be. Szekéren taszítják be, a villanyokat eloltják, gyertyákat gyújtanak meg, s a menyasszony kell megkezdje a tortát. Most sokféle sütemény is van, tányérokra rakják rá vegyesen. A kürtös ka­lácshoz vannak ezek a sós kekszek - mert a kürtös kalácshoz ez megy. A sültek is végig ott maradnak az asztalon, melyből a lakodalom végeztéig fogyaszthatnak a résztvevők. A nyári időszakban még fagylaltot is kínálnak a hajnali mulatozás köze­pette. Borbáth Zelma 1955-ben megtartott lakodalmában a vacsora húslevessel kez­dődött, laskaleves volt cérnametélttel. Ezt követte a sóba főtt, a leveshús tormával, kenyérrel, majd a töltött káposzta következett. Ezután a disznyósült került az asztal­ra. Végül süteményekkel kínálták a vendégeket. A kürtös kalács, a pálinka és a ke­nyér az egész vacsora során ott volt az asztalon. Borbáth Berta lakodalmi vacsoráján, az 1960-as években a következő volt az étrend: először előételeket kínáltak: fasírtokat, feltűrt húsokat, disznófőttsajtokat — akkor még bécsi szelet nem volt. A második fogás csakis a laskaleves lehetett, a csorba még nem volt szokásban a magyarok körében. Majd a sóba főtt, a leveshús került az asztalra, ahhoz nem adtak egyebet, mint tormát. Ezután a töltött káposzta 16

Next

/
Thumbnails
Contents