Kothencz Kelemen: A berekeresztúri református egyházközség működése a XVI-XIX. században - Libelli Transsilvanici 2. (Kecskemét, 2007)
Gazdálkodás az egyházközség földjein
lasztotta el ebbéli kötelességét. Varga Károly megjelent a megyegyűlésen és szabadkozott, hogy amint lehet, tüstént megszántja a földet. Mivel Nagy Tamás meg sem jelent, az egyházi vezetők azt a határozatot hozták, hogy a „föld megszántására Megye bíró a[tyánkfi]a fogadjon szántó ekét és szántássá meg a’ szántás árrát a’ falus bíró által fizettesse meg. " 262 Szántás, vetés 50 krajcár; 1 forint 60 krajcár; Az egyházközségi tagok kötelezettsége közé tartozott a pap földjének megszán- tása, amit időnként elmulasztottak. Az 1838. évi vizitációs jegyzőkönyv is erre világít rá: „ ...világosságra jővén, hogy az Ekklák a’ T. Papnak nem szántanak, s ’ nem is trágyáznak. ... Egész T. Egyházi kerületünkbe, a’ Gazdák, és Gazdasszonyok temetéséért semmi egyéb fizetések nem lévén a’ T: Papoknak, mint az, hogy nagyobb v kissebb földjeiket, még tsak nem is szántanak: kötelességévé tészi V: Biztosságunk a ’ nemes Ekklésiák Elöljáróinak, hogy külön külön Gyűlést tartván, ezen tárgyat értessek meg az Ekkl[esi]ai tagokkal, s’ hívják arra, hogy a’ T: Pap temetési fáradságáért a’ szántást vetést, mint a ’ l. igasságosobb jutalmat ne tagadják meg; a ’ trágyázást is a ’ felsőbb Rendelések nyomán még ezen esztendőben téli hónapjaiba tegyék meg. " 263 Májai Mihály megyebíró 1878. évi számadásából értesülünk arról, hogy gazdasági célra milyen kiadásai voltak a berekeresztúri egyházközségnek: „ Zabot, és törökbuzát vetőknek egy kupa pálinkáért” ,,A 'füstös szalmát a’ megye földjére kivivő, elterítő, úgy a 'földet megszántokra költöttem " ,,A ’ kapásoknak 1-ső kapáláskor vettem 2 kupapál kupáját 32 xron fizetve ” ,, Második kapáláskor 2 kupapálin kupáját 40 xr véve" ,, Aratok élelmire 2'A kupa pálinkáért kupáját xron véve" „A ’ megye búzáját bé hozókra költöttem ” „A ’ megye földje megszántása bévetése alkalmával a' Keresztúriaknak, Bereieknek vettem 2‘A kupa pál kupáját 32 xron’ „A ’ törökbuzát haza hozóknak, kasba tevőknek félkupa, s ’félfertály pálinkáért ” „Zab aratoknak két kupapálink kupáját 40xron véve” „ Búza rostáláskor egy kupa pálinkáért fizettem ” „ Zab csépléskor, béméréskor költöttem ” A tehénnel rendelkező egyháztagokra nézve a szántási kötelezettség „szerbe”, tehát utcáról-utcára, házról-házra következett. Mindenki számon tartotta, mikor kerül sorra. 1879-ben ezt a presbiteri jegyzőkönyvben is megörökítettek, vagyis ,,a’ szántás rendszere lejárt az egész faluba egyszer, a’ második szerbe Biro Sándoron kezdve az uttzán felfelé Sinka Sándoron és Kosa Antalon végződött a ’jövő évre azon felyül folytatandó.. 1 forint; 64 krajcár; 80 krajcár; 20 krajcár; 80 krajcár; 23 krajcár; 80 krajcár; 40 krajcár; 20 krajcár.2W . 265 262 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 59. p., 1873. szeptember 3. 263 EREMVIGY. VJ. 1835-1850. 135. p., 1838. január 29. 264 EREMVIGY. Ek. ir. 1879. március 5. 265 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 92. p„ 1879. október 24. 56
