Kothencz Kelemen: A berekeresztúri református egyházközség működése a XVI-XIX. században - Libelli Transsilvanici 2. (Kecskemét, 2007)
Egyházi ítélkezés a normasértőkkel szemben
A házassági bíráskodás a XVIII. század második feléig az egyes felekezetek egyházjogának uralma alatt állt. A protestánsoktól Mária Terézia vonta meg ezt a jogot és a katolikus egyházhoz utalta, azonban II. József visszaadta nekik a békítés és a házasságon kívüli kapcsolatok rendezésének jogkörét.50 A rendelkezést az 1894. évi XXXI. te. szüntette meg.51 A berekeresztúri református házaspárok között támadt nézeteltérések is időnként odáig fajultak, hogy a külön utakon való járás szele lebegett fejük felett. Ilyenkor a falusi egyházi vezetés személyzete előtt békéltető eljárások vették kezdetüket. Azonban a legtöbb esetben az ilyen békítő próbálkozásokat kevés siker koronázta. Többször olvashatunk olyan jegyzőkönyvi bejegyzést, mint például az 1862. január 27-én tartott presbiteri gyűlésen: „Keresztúri Nagy Ferentz, és Nagy Klára egyenetlenkedő házasok kibéklttése végett, a ’ mikor is a' béke a 'felek között elprobáltatott, de nem sikerült. " 52 53 1867 áprilisában Kosa Elek és felesége Bíró Eszter kibékéltetéséről tárgyalt a presbitérium. Az „egyenetlen házas felek” között „többféle ellenvetések utánis a’ béke nem sikerülhetett — minden jóra való utasítás eredmény nélkül elhangzott — ámbár Kosa Elek többszöri fel szollítására is nője a’ kibékülést el nem fogadta. ” 5j 1868 nyarán a béréi ifj. Nagy Márton és Tőkés Julianna között támadt „békét- lenségek”-et tárgyalták volna a presbiterek. A gyűlésen ifj. Nagy Márton ugyan személyesen nem jelent meg, de írásba adta: semmi okot nem adott arra, hogy felesége elhagyja házát, tehát kéri a hazatérésre. Tőkés Julianna „semmi szín alatt a' kibékéltetést el nem fogadta hanem egyenessen váló pénzt megindítani kéntelen és így kibékültetés nem sikerült a' békétlen házas felek közt. ” 54 55 1869 februárjában a presbitérium előtt panaszt emelt a berekeresztúri Sinka Eszter, hogy férje, Kosa János „rongálya, üldözi, megöléssel fenyegeti”. Miután meghallgatták mindkét fél mondandóját, a „kibékültetés elprobáltatott és nem sikerülvén a ’ béke együtt nem lakhatnak - ki adatik bizonyíttásul ügyük tovább folytatá. „ 55 sa veget. 1874 őszén a tanító, Bartha Károly és felesége Varga Eszter békéltetési ügye került napirendre, de miután közöttük a „kibékültetés elprobáltatott” és nem sikerült, a „ki nem békülhetés megjegyeztetik és a’felek kérésére kiadatik. ” 56 A következő esztendő februárjában Sinka János és „törvényes nője” Molnár Julianna jelent meg a presbitérium előtt, közöttük is a „béke próba megtétetett”, de nem sikerülvén, a férj kinyilatkoztatta, hogy „ha ötét megbetsüli nőjét visza veszi, a’ nőis kinyilatkoztatta hogy őis férjét megbetsüli és vissza mégyen azon reménység alatt hogy egymást ezután illedelmesen megbetsülik. " 57 ,, Egyenetlenkedő’’ házaspárok 50 KOSA László 1990. 459. 51 Magyar Törvénytár 1894-1895. évi törvényezikkek. Budapest, 1897. 174-193. 52 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 8. p. 53 BEKEP1. PJ. 1856-1892. 30. p„ 1867. április 15. 54 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 34-35. p., 1868. július 10. 55 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 40. p„ 1869. február 25. 56 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 64. p„ 1874. szeptember 8. 57 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 66. p„ 1875. február 28. 16
