Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)
Székelyné Kőrösi Ilona: Bevezetés
Bevezetés A Katona József Múzeum Közleményeinek új sorozatában olyan köteteket teszünk közzé, amelyek szorosan kapcsolódnak intézményünk gyűjtemény gyarapítási és tudományos munkájához. Szabó Pál hagyatékának egy része 2007-ben és 2008-ban került a múzeum történeti gyűjteményébe. Ebből az anyagból válogattuk a Kecskemétiek a Don-kanyarban című, 2008. december 5-én megnyílt kiállításon bemutatott fotókat, leveleket, térképeket és egyéb dokumentumokat. Szabó Pál (1909-2006) Kecskemét köztiszteletben álló polgára volt, aki szeretett szülővárosa fejlődésének, változásának közel egy évszázadon át tanúja és aktív részese lehetett. Sorstársaihoz hasonlóan a 20. század történelmi eseményei az ő életének is meghatározó élményeivé váltak. A Katona József Múzeum adatközlője- ként számos helytörténeti információval szolgált és értékes fotókat ajándékozott a gyűjteménynek. Édesapja, Szabó Imre nyomdász a Szilády Nyomdában dolgozott, 1915-ben ólommérgezésben halt meg. Édesanyja, Szabó Imréné Szabó Judit varrónő, az amúgy is gondokkal teli háborús időben hat gyermekkel maradt özvegyen. Közülük az egyik kisfiú ötéves korában - két évvel édesapjuk halála után - agyhártyagyulladásban meghalt, a legidősebb testvért - leérettségizett nővérüket - 1921-ben tüdővész vitte el. Bátyja, Szabó Imre (1903- 1985) fényképész szakmát tanult és az 1930-as évek közepéig Balatonfüreden volt műterme, kiérdemelte a József főherceg udvari fényképésze címet. Kecskemétre hazatelepedve itthon folytatta a mesterséget, műtermet és fotócikk szaküzletet nyitott. (A Katona József Múzeum gyűjtemény- gyarapítási tevékenysége az elmúlt években Szabó Imre munkásságára is kiterjedt.) Mária nővére (1906-1997) kitanulta a varrónői szakmát, majd Budapestre költözött, és csak utolsó éveiben tért vissza szülővárosába. Öccse, Szabó István (1914-1944) felsőkereskedelmi iskolát végzett, majd katonatiszt lett, 1938-ban a Kecskeméten állomásozó Magyar Királyi Zrínyi Miklós 7. honvéd gyalogezred 1. zászlóalj géppuskás századának parancsnoka, a 2. magyar hadsereg részeként 1942 nyarán az orosz frontra induló ezred egyik tisztje. Ő is amatőr fotós volt, Pali bátyjával együtt fotózta a Don környékét is 1942/43 telén. Szabó Pál a kényszerű távolléteket nem számítva, egész életét szülővárosában töltötte, lakása haláláig az örökölt Liliom utcai kis családi ház volt. Innen azonban nagy távolságokra is eljutott és sok élményt szerzett a világról, nemcsak a háborús évek alatt. Az elemi iskolai és a református gimnáziumi évek után a kecskeméti Fiú Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett, majd tiszti iskolát végzett. 1928-tól a Közép-Európai Biztosító Rt könyvelője, később a Kecskeméti Gazdasági Egyesület jegyzője és könyvelője, a Sertésmalom Rt. munkatársa, de volt szellemi ínségmunkás is. Diákkorától a helyi társadalmi és kulturális élet aktív résztvevője és szervezője, a Protestáns Egyesület ifjúsági tagozatának egyik vezetője, műkedvelő előadások szereplője. Az 1930-as években megismerkedett a Tóth László nyomdaigazgató és 9
