Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)

Szabó Pál: Életutam. Első rész

POLGÁROK, POLGÁRHÁZAK — A 83 ÉVES TÁPPÉNZES Hová lett a Pisze-kút? Az épületeknek is megvan a maguk sorsa. Egyiké-másikc többet mond el a világ változásairól hivatalos dokumen­tumoknál, szövevényes kimutatások­nál. Különösen akkor, ha egy-egy húz és lakói históriáját a szemtanú hiteles­ségével, a múlt és jelen iránti felelősség­gel szólaltatja meg valaki. Mint például a kecskeméti Liliom utca 4-ét Szabó Pál. a város, talán az ország legidősebb táppénzese. Ólommérgezés és pisztolygolyó A nevel 1850-től. az első hivatalos aévadástól őrző utca elején álló, jól karbantartott házban koránál fiatalo­sabb úr fogad. Éppen a Petőfi Népe egyik cikkéről beszélgetett feleségével, ügy érzi. köze van a hírős város teg­napjához és holnapjához. Eljár fóru­mokra, megszólal közügyekben. Körülnéz a k'élablakos, a harmincas évek stílusában berendezett szobában. A falakon gyermekei, unokái fényké- !*»•' „ . — Itt születtem. A sarokban fcherlö búbos kcmccét édesapám, a Szilády nyomda művezetője bontana le a föld­S után. Tíz évvel korábban vásá- meg az akkor meg nádas, a mos­taninál kisebb paraszthazat. — Ez volt hatgyermekkora tündér — Hajnalban a gulyás tülkölcsérc ébredtem. erre hajtották kifelé a csor­dát. Napközben az udvaron, az utca porában vagy a közeli Kuruc téren rongylabdát rugdostunk testvéreim­mel, barátaimmal. — Hányán ültek asztalhoz délidőben Hatan voltunk testvérek. Sajnos, a Halál is gyakran szomorította a csa­ládunkat. Agyhártyagyulladás vitte cl öcsémet gyermekkorában, viruló szép­ségű nővéremmel a tüdölob végzett, bátyámat a második világháború ve­gén egy szovjet őrnagy lőtte le a fogoly­táborban. Ötévesen álltam apám ko­porsója mellett. A mai Aranyhomok éttermi bejáratának helyén működő Szilády nyomdában dolgozott műveze­tőként. Rágondolok, ha kezembe ve­szem például a Katona József Kör első évkönyveit, a lakásunkhoz, közeli Klapka-házról készült emléklapot. Ólommérgezés roncsolta szét szerveze­Crifiú fapapucsban AJihii JéliböE élteké a ■ . — Varrodát nyitott édesanyám. A „városból" is járták ide kisasszo­nyok. úriasszonyok, még méltóságos a. olyan híresek voltak estélyi meg es­küvői ruhái. Megélt két világháborút. — Az elsőben .csúfoltak Kuruc téri iskolatársaim. Úrifiú fapapucsban. Nyersbőrrel átkötött saruban jártam. — Hová járt középiskolába? A református főgimnáziumban kezdtem, a mostani Piarista Gimnázi­um helyen álló, egyemeletes fiú felsőke­reskedelmiben folytattam. — Már akkor Hajnóczy Iván volt az igazgató ? — Aki tőle tanulta, öregkorában sem felejtette el a gyorsírást, a franciát, i németet. Az elhelyezkedésben ő sem sokat segíthetett. Én szerencsés voltam: katonaidőm letöltése után az Európa Biztosító alkalmazott havi 80 pengő­ért. Sajnos 1933-ban megszűnt a cég. Szellemi insegmunkás lettem, havi 55 É gőért. Ugyanennyiért vett löl Tóth zló a részvénynyomd^ba. Megbízhatatlan, de ... — Milyen főnöknek ismerte meg a sakktudós-irodalomszervezöt? — A munka megszállottjának Ko­ra reggeltől késő estig dolgozott. Min­ién szerdán a fővárosba utazott Sakk- .üág-ügyekben, anyagbeszerzés céljá­ból. kapcsolatai ápolására. Időnként Isires írok (Móricz Zsigmond. Erdélyi József, Sárközi György. Németh Lász­ló) is bekopogtattak Kéttemplom közi irodájába. Laci bácsi biztatására írtam a Kecskeméti Lapokba is. Mivel kollé­gák volnánk, tegezödve folytathat­nánk. Megtisztelsz, egy-két írásodra föl­figyeltem a régi évfolyamokat lapozgat­va. Aligha kerülhetted el a második vi­lágháborúban a front szolgála tót. — A nyomda után a Gazdasági Ka­marában, majd a villanymalomban dolgoztam. Innen hívtak be. Szeren­csém volt, az oroszok nagy doni táma­dása előtt kaptam szabadságot. 1944- ben újra az arcvonalba kerültem. Há­romévi orosz fogság után térhettem ha­za. — Volt munkahelyeden folytattad? — Ott, majd az államosítás után a megyei malomipari egyesülés osztály­vezetőjeként. majd főkönyvelőként dolgoztam. Főnököm nem szívlelt, el­küldték. megbízhatatlannak bélyegez­tek. A bajban is akadtak segítőkész emberek. — Ki például? — Bruncsák András a megyei tanács ipari osztályáról segítette elhelyezkedé­semet. A Vegyesipari Vállalatnál szá­mos új. később gyárrá fejlesztett rész­leg egyebek közölt a félegyházi cipő­gyár, a kalocsai konfekcióüzem. a kecskeméti kárpitosüzem — alapításá­ban vehettem részt. Voltam Isz- fökönyveló, pénzügyi irányitó az Alföl­di Cipőgyárban. Nyugdíjazásom után is dolgoztam. Lányok, lajtos kocsik — Utolsó munkahelyed? — A Gáspár András Szakmunkás­képző Intézetnél van a munkaköny­vem. hosszabb ideje szemműtetek mi­att táppénzes állományban vagyok. — Veled öregeden a családi ház is? — Erősebb, többet tud, mint bármi­kor korábban. Könnyebb felújítani, mint az crnyedö izmokat, a gyengülő látást, a meszesedé csontokat. 1913- ban cscrepeztetlc apám. már én bőví­tettem, szigeteltettcm. A villany után vezetékes viz, fürdőszoba meg földgáz szolgálja kényelmünket. A szivemhez mégis gyerekkorom nádas háza áll kö­zelebb. És újra cs újra elsiratom a Pi- sze-kutat. — Milyent? — így hívták a környékben a há­zunkkal átcllcnbcn nemzedékeket ki­szolgáló artézi kutat. Az egyik kifolyó­járól a lányok, asszonyok kantában ci­pelték a vizet, a másik a lajtos kocsiké volt. Ilyen vizet legfeljebb a Kaszap- kút adott. Néhány éve leszerelték, el­vittek. Nem csak érzelmi okokból kel­lene visszaszerezni. A városi vízszolgál­tatás zavaraikor sok-sok családot kise­gíthet ne, —• Most is hű maradtál önmagadhoz, igazi polgárként közügyre irányítottad beszélgetésünk végén a figyelmet. Heítai Nándor Heltai Nándor írása Szabó Pálról. Petőfi Népe, 1991. május 9.

Next

/
Thumbnails
Contents