Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)

Szabó Pál: Életutam. Első rész

Én a Városi Adóhivatalban dolgoztam, ahol az adókivetéseket és befizetése­ket tartottuk nyilván hatalmas bekötött könyvekben. Egy oldalon, hajói emlék­szem nyolc adófizető volt utcák szerint nyilvántartva. A kivetéseket és befizeté­seket havonta összesíteni kellett. Az Adóhivatal főnöke Szabó Mihály főszám­vevő úr volt. Helyettese Szabó István számvevő úr volt. Szabó Mihály a Gyenes sétatéren lakott, két szép lánya és egy törvénytelen fia volt. Szabó Mihály állator­vos. Az egyik leányzó, Ilike Thyll Géza százados felesége volt. Két gyermekük született. Thyll Géza a doni háborúban hősi halált halt. El kell még azt is mondanom, hogy Pista öcsém, aki 1933-ban érettségizett, O is szellemi ínségmunkás volt, ugyancsak az Adóhivatalban. Pista öcsém innent jelentkezett katonáékhoz, ahol hadnagyi rangot, vagy először zászlósit kapott. Bezupált. Hivatalos katonatiszt lett. Az én közvetlen főnököm Farkas Pál I. osztályú adótiszt volt. Nagyon ren­des, jó kollega volt. Ránk számíthatott a munkában. O sajnos tragikus véget ért. A Fecske utcában lakott nejével és 3-4 éves kisfiával. De bejöttek a „felszabadí­tóink”! És agyonlőtték 1945-ben nejével együtt. Kisfia úgy menekült meg, hogy elbújt a szekrény mögé. Ezeket a felszabadítókat kellett nekünk (nekem nem!) negyven éven át dicsőítenünk! Ok szabadon öltek, gyilkoltak, raboltak! Tóth László polgármester úr hiába ment panaszt tenni a szovjet felsőbb parancsnoksá­gon. Azok nem tudták megfékezni a sok részeg disznót! 1934. V. 1. Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt. Dr. Hetessy Kálmán ref. lelkész, a Nyomda Rt. elnöke és Tóth László nyom­daigazgató meghívtak a nyomdához, ahol adminisztrátor és egyben újságíró is voltam. A magyar és francia nyelvű újságírói igazolványomat a mai napig őrzöm az íróasztalom fiókjában. Tóth László úrnak Demeter Lica volt a titkárnője. A nyomdát sok neves író látogatta, akiknek írásait a nyomda jelentette meg.32 Új­ságíró kollegám volt Varga Kálmán. Az adminisztrációban Luszka Emil bácsi. O tartotta számon és adta le az ügyészségnek a „köteles” példányokat. Neki kö­szönhetem, hogy birtokomban van Erdélyi József elkobzott verseskönyve. Azt nem mondtam, hogy Tóth László egyben a Kecskeméti Lapok főszerkesz­tője is volt. Tehát mi is a Kecskeméti Lapokban jelentettük meg cikkeinket.33 A nyomda a Kéttemplom között volt. Udvara az Okollégium udvarára nyílt. A volt nyomda falán van Tóth László emléktáblája. Tóth László egyébként a Ma­gyar Sakkvilágnak volt főszerkesztője és ő rendezte a világhírű sakkversenyeket 32 A Tóth László által vezetett nyomda és kiadó tevékenységéről, a magyar szellemi életben betöltött szere­péről: Orosz László, 1968. 33 Tóth Lászlóról: Heltai Nándor, 2000. - A Petőfi Népe 1991. május 9-i száma terjedelmes írást közölt Szabó Pálról Heltai Nándor tollából Polgárok, polgárházak - a 83 éves táppénzes Hová lett a Pisze-kút? címmel. Szabó Pál arról is beszélt, milyennek ismerte meg a sakktudós-irodalomszervezőt: „A munka megszál­lottjának. Kora reggeltől késő estig dolgozott. Minden szerdán a fővárosba utazott Sakkvilág-ügyekben, anyagbeszerzés céljából, kapcsolatai ápolására. Időnként híres írók (Móricz Zsigmond, Erdélyi József, Sárközy György, Németh László) is bekopogtattak Kéttemplom közi irodájába.” 73

Next

/
Thumbnails
Contents