Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)
Szabó Pál: Életutam. Első rész
Emlékezetes esemény volt a Kormányzó Úr fogadása a Vérmezőn. Itt sorakoztak fel a hazai és a külföldi csapatok díszegységbe, az élen a zászlók sokasága sorakozott. Fenséges látvány volt. Jött vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Úr szürke paripáján a Királyi Várból. Ellovagolt a díszoszlop előtt és fogadta a Tábor üdvözletét. Megállt a díszoszlop előtt és magyar, német, angol nyelven ő is üdvözölte a tábor résztvevőit, hasznos táborozást kívánt. Mindenkiben, akik ott voltak cserkészek, de a látogatókban is egy életre szóló emléket hagyott hátra a kiválóan rendezett Nemzetközi Nagytábor. A bel- és külföldi cserkészcsapatok sport és egyéb bemutatói, színjátékai, a táborok külső megjelenése kiváló, szemet és lelket gyönyörködtető jelenség volt. Kitűnő volt a rendezés, a szervezés. Jó volt az étkeztetési ellátás. Egyszóval minden dicséretre méltó volt. Nem felejtendő ki a Duna csatornában rendezett vízi parádé. A csatorna déli oldalán voltak a néző csapatok és a közönség, az északi oldalon volt a kormányzói sátor felállítva. A sátorban a Kormányzó Úr feleségével és kíséretével. Velünk együtt gyönyörködtek a szebbnél szebb kajakos bemutatókban, melyben bel- és külföldi csapatok egyaránt részt vettek. Jó volt a tábor nemzetek-közti találkozóra, barátságkötésre, nemzeti hagyományok bemutatására. A külföldiek programjában benne volt a főváros és az egyes vidéki városok megtekintése, a polgári lakossággal történt barátkozás, címek cserélése stb. A Kecskeméti 97. Fehér Sirály cserkészcsapat 28 cserkészében egy életre szóló nagyon kedves emléket hagyott maga után és azt visszük magunkkal életünk végéig. Ezen táborozással bezárult az én cserkészéletem. Átadtam helyemet, tisztségemet Tróznay Márton cserkésztisztnek, kedves jó barátomnak, aki a következő évben Tihanyba vitte a csapatot táborozásra. Marci barátomnak sok sikert kívántam. Természetesen a cserkészetről és a cserkészéletről köteteket lehetne írni. Hiszen nap, mint nap fordultak elő oly események, melyek érdemesek lennének megemlítésre. Sok örömöm volt a nálam fiatalabb korosztály nevelésében, fegyelmezésében, hogy „Emberebb embert és magyarabb magyart” nevelhessünk őrsvezetőim segítségével. És nyugodt vagyok, mert úgy érzem ez sikerült! Meg kell említenem, hogy az Iparos Otthonban lévő otthonunkat kinőttük és új helyiségről kellett gondoskodni. Kaptunk is a Budai utcai „Sárga Iskola” 18 udvarán egy nagyméretű szobát. Ezt rendeztük be ízlésesen, otthoniasan. A cserkészettel kapcsolatos élményeimet 70 év távlatából, emlékezetből írtam, s rájöttem arra, hogy a felsorolt cserkészek nevéből igen sok kimaradt. Ezért elővettem az említett tízéves fordulóra készült tablót és pótolom a hiányzó neveket. Hévízi Mihály, Szabó Jenő, Koch János, Krebsz József, Tantó Béla, 18 Az I. Kerületi Elemi Népiskola (később Petőfi Sándor Általános Iskola) közismert helyi elnevezése. 26
