Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)
Szabó Pál: Életutam. Első rész
barátom, aki végtelen vidámtermészetű fickó volt. Zálogos játékot játszottunk. Rám jött a sor, hogy ki kellett menni csillagot vizsgálni. Én Bözsit hívtam magammal. Kint meg akartam csókolni, de Ő ezt nem engedte meg. Na Pali ebbe a kislányba voltál te fülig szerelmes? Vettem a kalapom, hazamentem és soha többet nem mentem hozzájuk. Vége lett a szerelemnek. A hadviselésről és a hadifogságról később külön fejezetben fogok beszámolni. Cserkészéveim, cserkésztáboraim (2000. december 30.) Harmadik gimnazista koromban lettem cserkész, a KIÉ (Keresztyén Ifjúsági Egyesület) csapatában. Parancsnokom Mátis Kálmán bácsi13 volt. Cserkésztársaim: Fodor Jancsi, Garaguly Gyula és többen a KIÉ-ből. Velük nem voltam táborban, csak Kecskemét környékére rándulgattunk ki. A Homokbányához, ami akkoriban dimbes-dombos vadregényes terület volt, az Izsáki út mellett, a várostól öt kilométer távolságra. Itt harcászati gyakorlatot játszottunk. Két csoportra oszoltunk és kalapunkra a szemünk felett számokat raktunk és ütközött a két csapat. Kúszva közelítettük egymást és le kellett olvasni a számokat. Akinek a számát leolvastuk, az kimúlt. Az a csapat győzött, amelyiknek több katonája maradt. Utána a hazaiból bőséges uzsonna és estefelé nótaszóval indultunk, fáradtan haza. Mátis Kálmán parancsnokunk egy csodálatos ember volt. Civilben festőművész. Ő festette többek között a mi érettségi tablónkat, ami kimondottan művészi tabló volt. Sajnos a háborúban elveszett, de a kistablóm megvan. A gimnáziumból átmentem a Fiú Felsőkereskedelmi Iskolába és ott tovább folytattam a cserkészéletet a 97. Fehér Sirály Cserkészcsapatban. Cserkésztisztjeim voltak Fazekas Sándor IV. éves és Bencsik István III. éves tanulók. A parancsnok dr. Vöröss József tanár úr volt. De ő csak tiszteletbeli parancsnok volt. A csapatot az említett cserkésztisztek foglalkoztatták. Táborozások nem voltak, csak kirándulások. Például a Nyíri erdőbe és a Homokbányához. És amikor én IV. éves lettem, már én voltam a Fehér Sirály Cserkészcsapat cserkésztisztje. A csapat létszáma kb. 25-30 volt. Cserkészotthonunk nem volt. Az összejöveteleket, a kiképzéseket a tantermekben folytattuk. Dr. Hajnóczy Iván igazgató úr és dr. Vöröss József parancsnok úr rám bízták a csapat vezetését és mentünk az első cserkésztáborba, Tiszaugra. Az első napokban az ottani elemi iskolában táboroztunk, onnan mentünk a Holt-Tiszára fürödni. Az iskolát nem tartottuk teljesen táborszerünek és megkértük Radványi báró, földbirtokos urat, engedje meg, hogy tábort üssünk az ő erdejében. Megengedte, amivel nagyon jól jártunk, mert nemcsak szalmát adott a szalmazsákjaink 13 Rajztanár, festő, grafikus, rajzfilm készítő. 21
