Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)

Képmellékletek

Szabó Pál (1909-2006) Kecskemét köztiszteletben álló polgára volt, aki szeretett szülővárosa fejlődésének, alakulásának közel egy évszázadon át tanúja és aktív részese lehetett. Sorstársaihoz hasonlóan a 20. század történelmi eseményei az ő életének is meghatározó élményeivé váltak. Édesapja, Szabó Imre nyomdász a Szilády Nyomdában dolgozott, 1915-ben ólommérgezésben halt meg. Édesanyja, Szabó Imréné Szabó Judit varrónő, az amúgy is gondokkal teli háborús időben hat gyermekkel maradt özvegyen. Bátyja Szabó Imre, József főherceg udvari fényképésze, Balatonfüredről az 1930-as években költözött haza Kecskemétre. Öccse, Szabó István 1942/43 telén a Don-kanyarban hősiesen harcoló katonatiszt, akinek életútja 1944 végén Munkács és Szolyva között tragikus véget ért. Sok kecskeméti társával együtt Szabó Pál is ott volt az orosz harctéren a 2. magyar hadsereg megsemmisülése előtti hónapokban. A magyar királyi Zrínyi Miklós honvéd gyalogezred katonái 1942 júniusában indultak a frontra, Szabó Pál zászlóalj vonatparancsnok volt. A frontvonal előtti utolsó ezer kilométert gyalog tették meg - negyven nap alatt. A hazatérést újabb behívó, majd az orosz hadifogság követte. Életútján sok megpróbáltatás érte, mégis nyitott, reményteli és szeretetteljes ember maradt Az újrakezdést követően is érdekelték a közügyek, szülővárosa hagyományai és jövője. Munkahelyein értékes munkatárs és jellemes ember volt, magánéletében mindvégig összekötő kapocs a család, a rokonság és az ismerősök körében. Hagyatékának egy részét a Katona József Múzeum őrzi. Kötetünkben Szabó Pál 2001-ben befejezett visszaemlékezését adjuk közre.

Székelyné Körösi Ilona