Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)
Szabó Pál: Életutam. Első rész
megmutatta a betűszedést és a nagykerekü nyomdagépet, amit kézi erővel hajtott János bácsi és a berakó kislány etette a gépet. Édesapám 1913-ban ólommérgezést kapott. A polgármester úr4 kinevezte a Kecskeméti „Cserepes” Kórház gondnokának. Egészsége nem javult, tüdőbajt is kapott, ami elvitte 1915-ben. Édesanyám hat gyermekkel maradt özvegyen. Varrásból tartott bennünket, az Ő édesanyját és annak testvérét. Mi testvérek nagy szeretetben éltünk egymás mellett és sokat izgultunk egymásért. Hat éves korom előtti időből erre a két esetre emlékszem. A nyomdában négy éves koromban, 1913-ban voltam. Családunkról még annyit elmondok, hogy anyai nagyanyámék 12-en voltak testvérek. Nagymamám Tantó Judit volt. Testvére, aki nálunk lakott, Tantó Erzsébet volt. Élt 80 évet.5 Édesanyám hat év alatt ötször állt velünk együtt koporsó mellett. Édesapám 1915. június 2., Tantó nagymama 1915. június 30., Józsika öcsém 1917, Erzsiké néni 1920, és drága Jucika nővérem 1921-ben hunyt el. Úgy gondolom ezzel kapcsolatban, többet nem kell mondanom. Jucikéról, Pötyke nővéremről talán még annyit, hogy első gimnazista koromban, májusban felsorakozva mentünk a Széktói sporttelepre, év végi záró tomaünnepélyre és én az egész utat végig sírtam, mert akkor Pötyke már nagyon beteg volt. Pista öcsémmel kapcsolatban helyesbítenem kell. Nem Voronyezsnél történt a felszabadító kitörés, hanem Osztrogozsszknál, ahol a 13. Hadosztály maradványai voltak körülzárva. Most jövök én. Hat éves koromban, a Kuruc téri elemi iskolába íratott be Édesanyám. Az osztályban sok cigánygyerek volt, akik úgy csúfoltak, hogy „úri gyerek facipőben”. Ugyanis nyersbőrből készült fatalpú cipőm volt. Akkor még hat gyereket kellett a háborús időkben Édesanyámnak öltöztetni. Az első tanítóm Bodócs Etelka volt. Nagyon kedves tanító néni volt. A kilencvenes években hunyt el 90 éves korában. Második és harmadik osztályban Tormássy Sándor tanító úr tanított. Negyedikben Szunyoghy Mihály igazgató úr, aki nagyon szigorú volt, és ha valaki rászolgált, bizony nádpálcával elfenekelte. Elemi iskola után a Gróf Tisza István Református Főgimnáziumba íratott be Édesanyám. Négy évet jártam itt, mert átmentem a Fiú Felsőkereskedelmi Iskolába. A Gimnáziumban, az én időmben dr. Garzó Béla volt az igazgató. Tanáraim voltak: Soós Tamás osztályfőnök, Hajdú József, Szakács Ödön, Kiss Béla, Domby Lajos. Az itteni iskolai évek alatt egy emlékezetes esemény történt. Háború utáni szűkös időket éltünk. Az iskolának, tanároknak nem volt tűzifájuk. 4 Sándor István polgármester. 5 Szabó Pál megőrizte a Tantó családfát. A Tantók ősi jászkun nemzetségként tartották számon magukat. Szabó Pál dédszülei, Tantó János és Baán Zsuzsánna a kecskeméti ref. egyház anyakönyve szerint 1821. január 11-én kötöttek házasságot, és összesen 12 gyermekük született. Köztük Szabó Pál nagyanyja 1841-ben (férje Szabó Józseí) és a kéziratban említett Erzsébet, 1835-ben. 14
