Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)

Előadások–Tanulmányok - Bárth János: A XX. századi települési és népességi változások vázlata

A Duna-Tisza köze magyarországi szakaszán az alábbi események befolyásolták lényegesen a népesedéstörténeti folyamatokat:- 1944-ben a városok és falvak zsidóságának elhurcolása, megsemmisítése.- 1945-ben magyar és német tömegek kényszermunkára hurcolása a Szovjetunió területére. A lágerekben, gulágokon az elhurcoltak sokasága halt meg.- 1944 vége és 1949 között sok magyar menekülése, emigrációja Nyugat-Európába és Amerikába.- 1956 őszén menekülés, szétszóródás a világban.- 1946-1947-ben a németek egy részének kitelepítése.- 1946-1947-ben felföldi magyarok letelepítése a Duna-Tisza közén, főleg a kitelepített németek helyére.- 1945-1946-ban a jugoszláviai Bácskából menekülő bukovinai magyarok letelepedése a magyarországi Bácskában.- A második világháború után szlovák lakosságcsere, amely Kiskőröst, Duna- egyházát, Miskét érintette.- Az 1950-es, 1960-as évek parasztellenes, tanyaellenes politikája nemcsak a Duna- Tisza közi városokba hajtotta el a falusi, tanyai nép egy részét a föld mellől, hanem a Duna-Tisza közén kívül eső városokba, ipartelepekre, bányatelepekre is. (pl. Budapestre, Sztálinvárosba, Komlóra, Pécsre stb.)

A fentebb említett színvesztéshez, a népi sokszínűség lassú csökkenéséhez a Duna- Tisza köze magyarországi szakaszán jelentősen hozzájárult az a körülmény, hogy a nemzetiségek (németek, horvátok, szlovákok) a XX. század második felében nyelvi és kulturális vonatkozásban, nagymértékben közelítettek, idomultak a magyarsághoz.

A Duna-Tisza köze teljes területén a XX. században, különösen a század második felében lezajlott a parasztság megkésett polgárosodása. A folyamat az első világháború után spontán módon, természetes viszonyok között bontakozott ki, és elsősorban a módos parasztságot érintette. A második világháború után, a szocializmusként emlegetett korszakban parasztellenes politikai intézkedések (pl. erőszakos TSZ-szervezés, a parasztság megfosztása földjétől, munkaeszközeitől, a munkás életforma ideológiai alapú felmagasztalása stb.) hatására a polgárosodás jórészt történelmi kényszerűségből a nagy paraszttömegek vonatkozásában is előrehaladt. Mivel a folyamat a szocializmus keretei között, forradalmi gyorsasággal, robbanásszerűen zajlott le, rengeteg megrázkódtatással, emberi tragédiával járt együtt, és eredménye is az ún. utóparasztság köreiben meglehetősen felemás lett.

80